„Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
Bécsben született, zeneszerző család tagja. Apja, [[Johann Strauss (zeneszerző, 1804–1849)|idősebb Johann Strauss]] kedvelt és elismert zeneszerző, karmester volt. Ifjabb Johann Strauss hatéves korában komponálta első dalát, de mivel apja nem a muzsikus pályát szánta neki, titokban tanult Fritz Amon első hegedűstől. Gimnáziumi tanulmányai után banki pályára készült. Apja azonban elhagyta családját, ezért ő kötelességének érezte, hogy anyját és testvéreit támogassa, így a jó megélhetést biztosító zenész pályát választotta. [[Johann Anton Kohlmann]] és [[Joseph Drechsler]] tanítványa volt. 1844-ben alapította meg első zenekarát, s emiatt összetűzésbe került apjával. Viszonyuk éveken át feszült volt, s megtagadta, hogy csatlakozzék apja zenekarához. Annak halála után 1849-ben egyesítette a két Strauss-zenekart és 1851-től számos koncertkörutat tett Európában. Legnépszerűbb művét, a ''Kék Duna keringőt'' 1867-ben mutatták be Párizsban hatalmas sikerrel. 1872-ben [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] utazott, ahol a bécsi divatos zenei stílusokat ([[Operett|operett]], [[polka |polka]], [[Bécsi keringő|keringő]]) népszerűsítette. Nemcsak kiváló zeneszerző és karmester volt, hanem kiváló szervező is, a bécsi zenei élet egyik kiemelkedő egyénisége. 1863 és 1870 között az udvari bálokat vezette, majd 1877-ben felkérték a párizsi operabál rendezésére is. Magánélete kevésbé szerencsésen alakul. Első felesége, Jetty Treffz 1878 tavaszán meghal. Következő házassága Angelica Dittrich-hel csak öt évig tart. Harmadik házasságát Adele Strauss-szal (született Deutsch) 1885-ben köti. Művei közül a keringők a legjelentősebbek: még [[Hans von Bülow|Bülow]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] és [[Johannes Brahms|Brahms]] csodálatát is kivívták. Zenéjében az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette kedélyes könnyűvérűséggel vegyítve, és mindezt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött naturalisztikus hangszereléssel párosította. Színpadi művek írására [[Jacques Offenbach|Offenbach]] példája késztette, közülük legmaradandóbb ''[[A denevér]]''.
==Életútja==
===Származása===
[[Fájl:Johann Strauss II Birthplace by Ludwig Wegmann.jpg|bélyegkép|Ifj. Johann Strauss szülőháza (1890-ben lebontották)]]
Ifj. Johann Strauss 1825. október 25-én született [[Bécs]]ben. A fiúgyermek a keresztségben a '''Johann Baptist''' nevet kapta. Apja id. Johann Strauss zeneszerző, karmester, anyja Anna Streim, egy bécsi kocsmáros leánya volt. Az idősebb Strauss Lanner zenekarában [[Háromhúros brácsa|brácsázott]] többek közt Josef Streim fogadójában, nem volt állandó lakhelye, szülei már nem éltek. Mikor megtudta, hogy Anna állapotos, útlevélkérelmet nyújtott be, menekülni próbált a felelősség elől, de Anna atyja keresztülhúzta számításait és elérte, hogy nyilvánítsák katonaszökevénynek. A Bécsben maradt zenészt arra kötelezte, hogy vegye el leányát és arra is gondja volt, hogy Strauss ne a muzsikálásban produkálja magát, hanem valami tisztességes foglalkozást keressen magának. Hosszas viták után 1825. június 24-én a házasságkötési engedély megadásakor Bécs városának magisztrátusa előtt a „hivatásos zenetanár“ foglalkozásban állapodtak meg. Az esküvő után az ifjú pár beköltözött első otthonába, ahol - a Sankt Ulrich nevű nyugati előváros 76-os számú házában - október 25-én reggel fél nyolckor megszületett a második gyermekük, a ''Schaninak'' (az olasz ''Gianni'' vagy francia ''Jean'' alapján) becézett '''ifjabb Johann Strauss.'''
Az apa kötelezettségei oly mértékben megnőttek, hogy már alig képes családjával is törődni, így a háztartás irányításába az apa négy évvel idősebb nővére, Ernestine néni is besegített. Anna Strauss 1831. szeptember 29-én szülte meg második leányát, Theresét. A megnövekedett család 1833-ban átköltözött a Karmelitenplatzra, a Sankt Josef-templommal szembe, ahol mindhárom gyermeket [[Keresztelés|keresztelték]]. Johannak további két fiútestvére volt, Eduard és Josef, valamint a mindössze tíz hónapig élt Ferdinánd.
Josef és Maria Streim, ''Schani'' nagyszülei 1826. áprilisában egy kis házat vásároltak a várostól északra fekvő [[Salamonfalva|Salmannsdorfban]]. 1828 és 1834 között az ifjú Johann és testvérei itt töltötték nyaraikat. Az ifjú Johann itt ismerkedett meg a zenével, a családi [[Zongora|zongorának]] köszönhetően. Édesanyja, aki ragyogó [[Gitár|gitáros]] hírében állott, 1832 augusztusában két rögtönzött [[Bécsi keringő|keringőt]] jegyzett le. E két darab utóbb zongorakísérettel ellátva ''Erster Gedanke'' címen meg is jelent. Az ifjú Johann olyan fordulatokat utánzott e darabokban, amelyek atyja zenekarának házi próbáiról lehettek ismerősek számára, egyebek között az ''Alexandra-keringőből'' valamint a ''Das Leben ein Tanz''-ból.
===Tanulmányai===
== Strauss-dinasztia ==
Ifjabb Johann Strauss [[1825]]. [[október 25.|október 25-én]] született Bécsben, apja, [[Johann Strauss (zeneszerző, 1804–1849)|Johann Strauss]] első fiaként. Apja akarata ellenére, akárcsak két öccse, [[Josef Strauss|Josef]] és [[Eduard Strauss|Eduard]], ő is zenésznek állt.
| |||