„Lív esetrendszer” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
2. sor:
A [[lív nyelv]] [[Eset|esetrendszere]] sokban hasonlít más [[balti-finn nyelvek]] esetrendszeréhez szerkezetét illetően, megtalálunk benne sok, a közfinn alapnyelvre visszavezetett esetragot, bár ezek közül nem mindegyik tekinthető produktívnak. A finnugor nyelvekre jellemző irányhármasság a lívben is megfigyelhető, de a finnségi nyelvekre jellemző belső és külső helyhatározói rendszer alapvetően visszafejlődött. Az közfinn alapnyelvi esetragok alakjaihoz képest a lívben ‑ más déli finnségi nyelvekhez hasonlóan ‑ jellemző a redukálódás (elsősorban a magánhangzók teintetében) és (főleg a többes számú alakoknál) bizonyos hangok palatalizálódása. A hagyomány úgy tartja, hogy a balti-finn nyelvek közül a lívben maradt meg a legkevesebb eset (az esetek száma pontosan nem meghatározható), illetve a lív esetrendszere vette fel a legtöbb, a [[flektáló nyelv|flektáló nyelvekre]] jellemző vonást (a többes számú alakokban a többes szám jele és az esetrag nem különíthető el egymástól, valamint számos alapnyelvi szóban belső flexió is megfigyelhető).
 
==EsetekAz esetek jelentés szerint==
 
Az eseteket többféleképpen csoportosíthatjuk, a leggyakoribb csoportosítási elvek a jelentés, a produktivitás és az eredet, a lív esetragok eredetével lejjebb foglalkozunk.
119. sor:
* ''Ma īedõb sinnõn leibõ veisõks.'' ’Vágok neked kenyeret a késsel.’
 
A finn komitatívuszi ''-n'' az esszívuszra vezethető vissza, az észtben és lívben nem maradt meg. Az észtben egy névutóból keletkezett ''-ga'' rag látja el ma ezt a funkciót. A lívben szintén névutói eredetű a komitatívuszrag. A *''kaas'' ’együtt’ jelentésű névutóban (észtben: ''koos'') a szóhoz kapcsolodóvakapcsolódva a magánhangzó először megrövidült, majd ''õ''-vé vált: ''*kaas > *-kas > *-kõs > -ks''. Az így létrejövő rag azonos alakú lett a transzlatívsz ragjával, a két rag különböző alakokban él: ''-kõks/-õks/-ks''.
 
A két rag minden esetben azonos alakú, és három alternatív formában jelenhetnek meg: ''-ks, -õks, -kõks'' és -''Cõks''. Az egy szótagú szavaknál az ''-õks'' és a ''-kõks'' alakok fordulnak elő, az ''-õks'' a mássalhangzóra végződő töveknél, a ''-kõks'' a magánhangzóra végződőknél. A több szótagú szavaknál a ''-ks'' és az ''-õks'' váltják egymást, a ''-ks'' a magánhangzóra végződőknél, az ''-õks'' pedig a mássalhangzóra végződőknél. Pl.: ''mō'' ’föld’ > ''mōkõks''; ''kōj'' ’kanál’ > ''kōjõks''; ''radio'' ’rádió’ > ''radioks''; ''kultūr'' ’kultúra’ > ''kultūrõks''.
235. sor:
* ''Pū pūotõmõt midāgõst äb kānda.'' 'A fa beoltás nélkül nem terem semmit.'
* ''Jengõmõt äb või jellõ.'' 'Légzés nélkül nem lehet élni.'
 
==Az esetek eredet szerint==
Eredetük alapján a lívben háromféle esetraggal találkozunk.
* Az esetragok egy része a finnugor alapnyelv esetragjainak (az összefoglaló táblázat első oszlopa) továbbélése (második oszlop) az alapnyelvre jellemző jelentéssel és/vagy annak módosulásával.
* Az esetek egy másik része olyan összetett ragok, amelyek a finnugor alapnyelv primér esetragjainak, valamint a finnugor és a finn-volgai alapnyelvre kikövetkeztetett eseteket és képzők kombinációjával jöttek létre (harmadik oszlop).
* A finnségi nyelvekre nem jellemzőek a névutói eredetű esetragok (kivéve a [[Vepsze nyelv|vepszében]]), ennek ellenére találunk rá egy-egy példát a [[Karjalai nyelv|karjalaiban]], az észtben és a lívben is. A lívben egyedüli ilyen keletkezésű rag az insztrumentálisz ragja, amely a ''*kaas'' ’együtt’ jelentésű névutóból (észtben: ''koos'') alakult ki ''*kaas > *-kas > *-kõs > -ks'' fejlődéssel, és amely alakilag azonos lett a transzlatívsz ragjával.
 
{| class="wikitable" width="100%"
!rowspan="2"| PFU esetragok
!colspan="2" rowspan="2"| a primér esetragok továbbélése
!colspan="3"| összetett esetragok
|-
! FV ''*-s'' latívuszrag
! FP ''*-lA'' helynévképző
! FV ''*-k'' latívuszrag
|-
! akkuzatívusz:<br />''*-m''
|colspan="2"| '''PF: ''*-n'' akkuzatívusz'''<br />- finn: ''-ø''<br />- észt: ''-ø''<br />- lív: ''-ø''
|
|
|
|-
! genitívusz:<br />''*-n''
| '''PF: ''*-n'' genitívusz'''<br />- finn: ''-n''<br />- észt: ''-ø''<br />- lív: ''-ø''
| '''PF: ''*-n'' instruktívusz'''<br />- finn: ''-n''<br />- észt: ''-ø''<br />- lív: ''(-ņ)''
|
|
|
|-
! latívusz:<br />''*-k''
|
|
| '''PF: ''*-kse'' transzlatívusz'''<br />- finn: ''-ksi''<br />- észt: ''-ks''<br />- lív: ''-kõks/-õks/-ks''
|
|
|-
! latívusz:<br />''*-n’''
|colspan="2"| '''PF: ''*-n’'' datívusz'''<br />- finnben nincs<br />- észtben nincs<br />- lív: ''-n''
| '''PF: *-sen illatívusz'''<br />- finn: ''-seen''<br />- észt: ''-sse''<br />- lív: ''-z''
| '''PF: *-len allatívusz'''<br />- finn: ''-lle''<br />- észt: ''-le''<br />- lív: ''(-lõ)''
|
|-
! lokatívusz:<br />''*-nA''
| '''PF: ''*-na/-nä'' esszívusz'''<br />- finn: ''-na/-nä''<br />- észt: ''-na''<br />- lív: ''(-n)''
| '''PF: ''*-n'' komitatívusz'''<br />- finn: ''-ne-''<br />- észtben nincs<br />- lívben nincs
| '''PF: ''*-sna/-snä'' inesszívusz'''<br />- finn: ''-ssa/-ssä''<br />- észt: ''-s''<br />- lív: ''-s''
| '''PF: ''*-lna/-lnä'' adesszívusz'''<br />- finn: ''-lla/-llä''<br />- észt: ''-l''<br />- lív: ''(-l)''
| '''PF: ''*-nnik'' terminatívusz'''<br />- finnben nincs<br />- észt: ''-ni''<br />- lívben nincs
|-
! ablatívusz:<br />''*-tA''
|colspan="2"| '''PF: ''*-ta/tä'' patitívusz'''<br />- finn: ''-a/-ä/-ta/-tä''<br />- észt: ''-t/-d''<br />- lív: ''-t/-d''
| '''PF: ''*-sta/-stä'' elatívusz'''<br />- finn: ''-sta/-stä''<br />- észt: ''-st''<br />- lív: ''-st''
| '''PF: ''*-lta/-ltä'' ablatívusz'''<br />- finn: ''-lta/-ltä''<br />- észt: ''-lt''<br />- lív: ''(-ld)''
| '''PF: ''*-ttak/-ttäk'' abesszívusz'''<br />- finn: ''-tta/-ttä''<br />- észt: ''-ta''<br />- lív: ''(-tõ)''
|}
 
Zárójelbe a nem produktív esetragok kerültek. A táblázat nem tartalmazza az összes alakváltozatot.
 
A táblázatban kirajzolódik a finnugor nyelvekre jellemző irányhármasság, és a finnségi nyelvekben kialakuló külső és belső helyhatározói esetrendszer, amely a lívben nem őrződött meg, a külső helyhatározóragok már nem produktívak. A lív alakokra jellemzőek a közfinn alakokhzo képesti redundancia, főleg a magánhangzók esetében, a mássalhangzók pedig általában zöngésségben vagy palatalizáltságban térnek el. Jelentés tekintetében a leánynyelvek ragjai alapvetően megőrizték a közfinnhez képesti funkcióikat.
 
==Jegyzetek==
241 ⟶ 300 sor:
==A rövidítések és a jelek magyarázata==
 
* A PFU a finnugor alapnyelv (proto-finnugor), az FVFP pedigfinn-permi, az FV a finn-volgai, a PF pedig a közfinn (proto-finn) alapnyelv jelölése.
* A szócikkben található nagy -C [[mássalhangzó|mássalhangzót]] (consonans) jelöl, az egyes toldalékok esetében a -C azt jelenti, hogy a toldalék avval a mássalhangzóval kezdődik, amellyel a tő végződik, a toldalék tehát tulajdonképpen megnyújtja az utolsó hangot, pl.: ''kiv'' ’kő’ CVC > ''kivvõn'' 'kőnek' CVC-CVC.
* A nagy -V [[magánhangzó|magánhangzót]] (vocalis) jelöl. Ha a V felett [[Diakritikus jel|makron]] van ͞V, akkor a magánhangzó hosszú, ha alatta pedig csónak, -͜V, akkor [[Diftongus|diftongussal]] van dolgunk.
247 ⟶ 306 sor:
 
==Források==
* Az ehhez a szócikkhez kapcsolódó források a '''[[lív nyelv]]''' című szócikk forrásai között találhatóak meg.
* A lív nyelvű példamondatok a '''[http://www.murre.ut.ee/liivi/ Lív-észt-lett szótár]''' anyagából származnak.
* A toldalékok etimológiája '''Bereczki Gábor. 2000. ''Bevezetés a balti finn nyelvészetbe''. Universitas Könyvkiadó. Budapest.''' monográfiáján alapulnak.