„Walt Whitman” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
Része volt a költőnek az [[amerikai polgárháború]]ban is, közvetlenül nem állt be a katonák közé, de amikor testvére George Washington Whitman megsebesült [[Fredericksburgi csata (1862)|Fredericksburg csatamezején]], s kórházba került, akkor a New York-ban élő Walt Withman Washingtonba ment, s megkereste sebesült testvérét. Ezek után elhatározta, hogy betegápoló lesz, s a sebesült katonáknak szenteli idejét. Nagyon sok sebesült katonának nyújtott vigaszt, írt helyettük levelet a családjuknak, a washingtoni kórházakban dolgozó orvosok is igen jótékonynak találták Walt Whitman sebesültek közt végzett tevékenységét. A költő írnoki állást vállalt a hadsereg számviteli hivatalában, csekély fizetését a sebesültek apró szükségleteinek kielégítésére fordította. Négy évet töltött önkéntes kórházi látogatásokkal, rengeteg tapasztalatot szerzett, a sebesülések jellegéből felismerte, hogy puskalövedék, tüzérségi gránát vagy tömör ágyúgolyó okozta, legtöbbször ez utóbbiak már a csatamezőn meghaltak. Mintegy 30%-os vérveszteséggel számoltak a csatákban, s a korabeli körülmények közt gyakran több nap vagy akár egy-két hét is eltelt, amíg a betegek kórházba jutottak, s a háború első felében a kórházi körülmények riasztóak voltak, csoda, hogy sokan mégis túlélték. 1862-ben állt be változás, amikor William Hammond került az északiak egészségügyi szolgálatának élére. Walt Withman a sebesültek szemével látott rá a csatmezőkre, s arra, hogy mi vár az otthoniakra, apákra, anyákra, feleségekre, testvérekre. Whitman a sebesültek közt találta meg az amerikai személyiség kifejeződését, közöttük alakult tovább a saját amerikai személyisége is, mindezeket szabad versekben írta meg, elvetette a kötött versformákat, ugyanakkor versei sorokra vannak tördelve, s bennük egy utánozhatatlan belső ritmus uralkodik, mely közel hozza a témát az olvasóhoz. Egy nagy korban élt Walt Withman, jelen volt az amerikai nemzet születésénél, ettől ragyognak, szárnyalnak versei, amelyek azonban sajnos saját korukban nem értek el ahhoz a közösséghez, amely ihlette azokat. Az izmusok megjelenése idején, amikor a szabadvers divat lett, az első világháború előtt és után fedezték fel [[posztumusz]] Walt Withman költészetét, s a költészet megújulása idején figyeltek újra és újra rá, amerikai eredetiségére, amely a szintén posztumusz felfedezett angol [[William Blake]] költészetét is jellemezte, talán ismerte is Withman Blake profétikus köteteit. Mintaképe leginkább az angol Szentírás és [[Osszián|Macpherso-Osszián]] ritmikus prózája lehetett.
 
Walt Withman hatalmas egészsége lassan felőrlődött, 1873-ban megbénult, de idős korában is változatlan lelkesedéssel ontotta verseit. Ő volt az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] első nemzeti költője, majd az euroatlanti kultúra egyik világirodalmi jelentőségű alakja. Hazánkban a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] költői ([[Kosztolányi Dezső]], [[Babits Mihály]], stb.) fordították le verseit.
 
== Legfontosabb versei ==