„Peja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: nincs forrás, másolmány? |
|||
211. sor:
==Története==
{{nincs forrás}}
===Az őskor===
A [[Középső kőkorszak|mezolitikumi]] ember életének régészeti emlékeit találták meg a várostól észak-keletre, a [[Prokletije]] hegységben. Az [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvet]] beszélő, törzsi társadalomba szerveződő [[illír nyelv|illírek]] [[i. e. 1000]] körül, a [[bronzkor]] végén és a [[vaskor]] hajnalán tűntek fel a [[Balkán-félsziget]] nyugati vidékein. Ők – valószínű a docleatae törzs – alapították a várost, közel a [[Rugova-völgy]] déli bejáratához. A településnek a különböző [[Illyria|illír államalakulatokban]] szerepe volt a Nyugat-Balkán belső területein és az [[Adriai-tenger]] mellett található helyiségek közötti kapcsolatban.
===Az [[ókor]] időszaka===
[[Római Birodalom|Róma]] az első ([[I. e. 229]]‒[[I. e. 227|227]]), a második ([[I. e. 220]]‒[[I. e. 219|219]]) és a harmadik ([[I. e. 168]]) illír háborúban sorra legyőzte az illír királyságokat. A birodalom az elfoglalt, s [[gyarmat (terület)|gyarmatokká]] lett területek egészét előbb [[Illyricum]] [[római provinciák|provinciává]], később – a [[római császárkor|császárkorban]] (
A [[kereszténység]] nagyon korán, már a
===A kora [[középkor]]===
A [[Bizánci Birodalom]] a Balkán-félsziget nagy részét [[Illyricum]] néven szervezte a császárság tartományává. A [[6. század]] közepétől északról az [[avarok|avar]], a [[Bulgária történelme|bolgár]] és különösen a szláv ([[antok|szlavin]]) támadások az egész félszigetet a vadság és a pusztulás örvényébe juttatták. A szlávok (és bolgárok) rablóhadjáratai egyre inkább területszerző harcokká lettek, és az Illyricumban történt letelepedésüket eredményezték. Megtartották törzsi szerveződésüket. A szlávok nem vették fel a kereszténységet, nem voltak városaik, s államuk sem fejlődött ki.
|