„Statisztikák az ateizmusról és vallásról” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Math (vitalap | szerkesztései)
valamiért a cikk egy része nem jelenik meg, miért?
Math (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
126. sor:
* Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben<!--melyik országban nem? kellenének a kísérleti körülmények-->.<ref>Hunsberger, B., & Platonow, E. (1986). Religion and helping charitable causes. Journal of Psychology , 120, 517-528.</ref>
* McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában<!--mint a címéből is látszik, a tanulmány nem ezzel foglalkozott, itt is utánanézés lenne szükséges-->.<ref>McKenna, Ralph H.: "Good samaritanism in rural and urban settings: A nonreactive comparison of helping behavior of clergy and control subjects" Representative Research in Social Psychology, Vol 7(1), 1976, 58-65. http://psycnet.apa.org/?&fa=main.doiLanding&uid=1976-26046-001</ref>
* Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni. <!--Ez az összefüggés arra mutat, hogy a vallásos erkölcs közvetlen, azonnali prédikálásának sincs pozitív hatása. Tehát még akkor sincs pozitív hatás, ha a vallásos hittétel éppen aktívan ott van az ember fejében.--><!--Ez a szócikkíró önkényes interpretációja-><ref>Darley, J. M., and Batson, C.D., "From Jerusalem to Jericho": A study of Situational and Dispositional Variables in Helping Behavior". JPSP, 1973, 27, 100-108. tomgraf.wikispaces.com/file/view/Good+Samaritan.pdf</ref>
 
Felvethető kérdés, hogy erkölcs alatt milyen erkölcsöt nézünk? Nyilvánvalóan nem sokat jelentene, ha kimutatnák, hogy a hívők ateista erkölcsrendszernek nem tesznek eleget, és ateisták hívő etikai mércével bizonyulnának rosszabbnak, vagy nem jobbnak. Ezek könnyen magyarázható jelenségek volnának. A felmérésekben kulcs, hogy olyan értékeket vizsgáltak, melyeket az adott vallások mindenképpen vallanak, és általában az ateisták is. Ateista részről lehetséges volna az, hogy sokan elvetnék ezeket az értékeket, ez magyarázna egy olyan eredményt, amely szerint rosszabbul teljesítenének. De pont ez az érdekes, hogy nincs szükség ilyen magyarázatra.