Wikipédia

„Visegrád” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
 
== Története ==
Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
=== A magyarok bejövetele előtt ===
Gazdag régészeti lelőhely: [[neolitikum|neolitikus]], [[rézkor]]i és [[bronzkor]]i telepek; bronzkori temető; [[Római Birodalom|római kori]] lelőhely.
A rómaiaknak 14 őrtoronnyal védett katonai tábora volt a ''Sibrik-domb''on a [[4. század]]ban, [[Pone Navata]]. Ezután rövid ideig a [[kvádok]] lakták.
A [[6. század|6.]] – [[9. század]]ban a város területén megtelepedtek az [[avarok]] és a [[Szláv népek|szlávok]].
 
A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt.
=== A magyar királyok kora ===
E mellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtorony maradványokat Szentgyörgypusztán, egy 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál.
[[I. István magyar király|I. (Szent) István]] a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első [[vármegye|vármegyéje]] [[várispán]]ságát (a várat [[1009]]-ben említi először írott forrás); a [[tatárjárás]] után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt [[Salamon magyar király|Salamon]] Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az [[Anjou]] királyok, [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] majd [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] uralkodása idején élte fénykorát. [[1323]] és [[1408]] között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.
 
A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Itt volt [[1335]]-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] magyar király, [[János cseh király]] és [[III. Kázmér lengyel király]] mellett számos másik hatalom, így a [[Német Lovagrend]] is képviseltette magát, s a nagymestere [[Braunschweigi Luther herceg]] békét írt alá [[Lengyelország]]gal, amelynek értelmében [[Dobrzyń|Dobrint]] (ma [[Dobrzyń]]), [[Lengyelország]]) visszaadták, valamint még az [[Lengyel–lovagrendi háború (1331–32)|1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban]] elvesztett egyes [[kujawy]]-i várakat. A lengyel király itt mondott le végleg Sziléziáról a Német-római Birodalom javára. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel [[Bécs]] árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
 
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.
Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai [[reneszánsz]] egyik központja volt.
 
Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. A falak között a királyi család ellen irányuló, Zách Felicián által vezetett, sikertelen merényletről és annak véres bosszújáról szól Zách Klára híres balladája.
Amikor a [[török hódoltság|török megszállás]] következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.
 
=== A 20. században ===
 
1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
[[1991]]-ben [[Magyarország]], [[Csehszlovákia]] és [[Lengyelország]] vezető politikusai itteni találkozásuk alkalmával írták alá a [[Visegrádi Együttműködés]] alapító nyilatkozatát.
 
A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek. (2006 őszén szintén itt, Visegrádon találkoztak a „visegrádi országok” miniszterelnökei, megünnepelve az együttműködés 15 éves sikerét.)
A település állandó lakosainak száma régóta stagnál: 1910-ben 1506, 1990-ben 1781, míg 2001-ben 1657 volt. Városi rangot [[2000]]-ben kapott.
 
Károly Róbert halála után, fiát Nagy Lajos királyt Visegrádon keresi fel a lengyel küldöttség, s ajánlja fel a lengyel koronát számára. A koronázási ceremónia után a magyar Szent Korona mellett a lengyel koronát is a Fellegvár kincseskamrájában őrizte a koronaőrség.
 
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palota együttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.
 
A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot .E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
 
A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak.
Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete is, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, amely munkában a kor legnevesebb régészei - köztük Schulek János – vettek részt.
 
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő - az ország egyik legkisebb városa - nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben.
 
== Címere ==
|[[Fájl:HUN Visegrád Címer.svg|100px|bal|]] || ''« Visegrád címere egy kék mezőben található ezüst városfal, közepén egy kaputoronnyal. A nyitott kapuban kék mezőben arany liliom található, a városfal felett zöld hegyen kéttornyú ezüst vár, a tornyok között palotaépülettel. A jobb oldali torony mellett álló épülethomlokzatának csúcsán a kapuban lévővel megegyező méretű és megformálású arany liliom található. A város mai címere Visegrád 14. század végéről származó – 15. századi lenyomatokból ismert – kisebbik pecsétjének ábrázolása nyomán készült. A pecsétkép egy „beszélő” kép, a hegyen álló várat ábrázol ami megfelel a „magasabb vár" jelentésű szláv „Visegrád” helynévnek, és a város ugyanilyen jelentésű 14. századi latin nevének, az „Altum Castrumnak”. »''▼
{| cellpadding="2" class="wikitable"
|-
▲|[[Fájl:HUN Visegrád Címer.svg|100px|bal|]] || ''« Visegrád címere egy kék mezőben található ezüst városfal, közepén egy kaputoronnyal. A nyitott kapuban kék mezőben arany liliom található, a városfal felett zöld hegyen kéttornyú ezüst vár, a tornyok között palotaépülettel. A jobb oldali torony mellett álló épülethomlokzatának csúcsán a kapuban lévővel megegyező méretű és megformálású arany liliom található. A város mai címere Visegrád 14. század végéről származó – 15. századi lenyomatokból ismert – kisebbik pecsétjének ábrázolása nyomán készült. A pecsétkép egy „beszélő” kép, a hegyen álló várat ábrázol ami megfelel a „magasabb vár" jelentésű szláv „Visegrád” helynévnek, és a város ugyanilyen jelentésű 14. századi latin nevének, az „Altum Castrumnak”. »''
|}
 
== Önkormányzat és közigazgatás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Visegrád”