„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
|width="100px"|{{Amerikai Egyesült Államok }}||width="100px"| [[Great Smoky-hegység Nemzeti Park]] || [[kép:Blue Ridge Montain Parkway.JPG|150px]] ||A [[Great Smoky-hegység Nemzeti Park]] az [[USA]] keleti felének legfontosabb természeti területe, egyúttal a [[mérsékelt égöv]]i lombhullató keményfa erdők egyik kiemelkedő jelentőségű példája. A 2000 km2-nél is nagyobb területet magába foglaló, rendkívül szép park több mint 3500 növényfajnak ad otthont, köztük csaknem annyi fafajnak (130), ahány egész [[Európában]] található. A vidéken egyúttal számos veszélyeztetett állatfaj is él, köztük a [[szalamandrafélék]] legváltozatosabb populációja. Tizenhat 1829 m feletti csúccsal a park uralkodó domborzati formáját a Great Smoky-hegység vonulatai adják. Viszonylagos érintetlensége miatt a park segít fogalmat adni az emberi beavatkozás előtti [[mérsékelt övi]] növényvilágról. A parkban bizonyítékok találhatók négy, [[Kolumbusz]] előtti indián kultúra (mississippi, woodland, archaikus és paleo-indián) létezésére.A [[woodland kultúra]] korai időszaka különleges régészeti jelentőséggel bír, miután az árterekben folytatott primitív mezőgazdasági tevékenység nyomaiban is találjuk az észak-amerikai szervezett kertművelés első bizonyítékait. || természeti
|-
| {{Amerikai Egyesült Államok }} ||[[San Juan|San Juan óvárosa Puerto Ricóban]]|| [[kép:LaFortaleza SanJuan PuertoRico.jpg|150px]]||Az [[1521]]-ben alapított [[San Juan]] a második, spanyolok által létrehozott város volt az amerikai kontinensen. A település a [[Karib-szigetek]] egyik stratégiailag fontos pontján áll, s a 15. és [[16. század]] között egy sor védelmi rendszert építettek a város és a [[San Juan-öböl]] megóvása érdekében. [[San Juan]] véderői nagyszerűen szemléltetik az európai katonai építészet kikötői alkalmazását [[Amerika|Amerikában]]. [[Puerto Rico]] karib-tengeri megálló volt az [[Újvilág]] keletről érkező felfedezői és gyarmatosítói számára, s emiatt alakult ki alapvető stratégiai szerepe. a [[spanyol]] [[gyarmatosítás]] időszakának kezdetén. A sziget fennhatósága évszázadokon keresztül konfliktus tárgya volt a [[spanyol]], [[francia]] és [[holland]] birodalmak között. A [[San Juan-öböl erődítményei]], a fenséges kikötő, melynek [[Puerto Rico]] a nevét köszönheti, szemtanúi voltak a sziget hosszú katonai történelmének. Az [[1540]]-ben befejezett [[La Fortaleza]] az első volt azon erődítményrendszerek közül, melyet a [[spanyol birodalom]] [[karibi indiánok]]kal, [[kalózok]]kal és [[csatahajók]]kal szembeni védelme érdekében emeltek. Az erődítmény egy hatalmas, bástyákkal, kisebb-nagyobb erődökkel ellátott épületkomplexum, mely egykoron hatékonyságáról, napjainkban pedig történelmi jelentőségéről híres. A véderő fő alkotórészeit a [[La Fortaleza]], az [[El Morro]] és a [[San Cristóbal]] alkotják. A [[La Fortaleza]], mely egyszerre volt fegyvertár, börtön és a sziget főkormányzójának rezidenciája, a [[spanyol-amerikai gyarmati építészet]] egyik példaértékű építménye. A szintén a [[San Juan-öböl]] védelmére emelt [[El Moro]] a sziget legnyugatibb partján, egy sziklás ormon magasodik. Erős falai, nagy gonddal megtervezett lépcsői, valamint az emberek és hadianyag mozgatására kialakított rámpái a katonai építészet remekművévé tették e háromszög alakú erődrendszert. A [[18. század]] végére 400-nál több ágyú védelmezte az erődöt, csaknem vehetetlenné téve azt. Melléképületeivel a [[San Cristóbal]] a késő 18. századi katonai építészet egy másik kiemelkedő példája. A [[San Juan Nemzeti Történelmi Emlékhely]] erődöket, bástyákat, lőporraktárakat, falakat, valamint a San Juan de la Cruz]]nak is nevezett [[El Canuelo-erődöt (San Juan régi, gyarmati időkből származó részeit egykor körülvevő védelmi rendszer)) foglalja magában. Az [[El Canuelo-erőd]] a [[Cabras-sziget]]en, a [[San Juan-öböl]] bejáratának nyugati végében terül el. A [[19. század]]ra az óváros egy bájos lakó-és kereskedelmi kerületté vált. Intézményeivel, múzeumaival, köztereivel és kereskedelmi épületeivel maga a város az önkormányzati, állami és szövetségi ügynökségek irányítása alatt álló [[San Juan Történelmi Övezet]] részét képezi. Különböző műemléképületeivel [[San Juan]] egész történelmi területe napjainkig őrzi a beépített és beépítetlen övezetek egyensúlyát. ||kulturális
|-
|{{Argentína}} és {{Brazília}} ||[[A guaraní indiánok jezsuita missziói]]|| [[kép:Ruinas-saomiguel1.jpg|150px]] || A guaraní indiánok területén a 17. és 18. században épített öt [[jezsuita]] misszió maradványai hű képet festenek [[Argentína]] és [[Brazília]] történelmének egyik legkiemelkedőbb korszakáról. Brazíliában a [[Sao Miguel das Missoes]] romjai, illetve Argentínában a [[San Ignacio Miní]] a [[Santa Ana]] a [[Nuestra Senora de Lorento]] és [[Santa María la Mayor]] maradványai mind a trópusi erdők mélyén találhatók. A [[jezsuiták| jezsuita]] guaraní redukciói (telepei) mind ugyanazt a mintát követték: a templom, az atyák szállása és az indiánok szabályos rendben elhelyezett házai egyetlen nagy teret vettek körül. Ennek ellenére minden egyes redukció alaprajza más és más, ráadásul nem egyforma állapotban maradtak fenn. Az [[1611]]-ben alapított [[San Ignacio Miní]] maradványai az Argentínában fennmaradt telepek legkitűnőbb példája. A meglehetősen jó állapotban maradt romok között láthatók templomok, iskolák és egyes lakóház, amelyet a [[jezsuita]] atyáknak tartottak fenn. ||kulturális
| |||