„1983 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor:
| {{Kanada}} ||[[Wood Buffalo Nemzeti Park]] || [[kép:Wood-Buffalo-NP Gros Beak Lake 2 98-07-02.jpg|150px]] ||A hatalmas vadont felölelő [[Wood Buffalo Nemzeti Park]]ot a [[Föld]] legnagyobb szabadon vándorló észak-amerikai bölénypopulációjának megóvása érdekében hozták létre. A park rejti egyúttal a [[lármás darvak]] egyetlen természetes fészkelőhelyét, s itt található a világ legnagyobb édesvízi deltatorkolata, melyet [[Peace-folyó|Peace]] és [[Athabasca folyó]]k alakítottak ki. A park területén négy jellegzetes tájképet találunk: egy [[glaciális erózió]] által létrehozott fennsíkot, eljegesedett alföldeket, egy hatalmas ésesvízi deltavidéket, valamint folyóhordalék borította alföldeket (köztük egy egyedülálló sósvizű árapály lápot). A növényvilágot a tajga éghajlati övre jellemző [[tűlevelű erdő]]k alkotják, melyekben a [[fehér lucfenyő|fehér és fekete lucfenyő]], a [[csavarttobozú fenyő]] és a [[kanadai vörös fenyő]] az uralkodó. A fennsík kb. 1500 m magasan emelkedik ki a park többi részéből, s egy [[lucos-fűzfás-nyírfás felföldi tundra]] életközösségnek ad otthont. A parkban találhatunk [[préri]]t is, valamint itt vannak [[Észak-Amerika]] legnagyobb érintetlen fű- és nádmezői. A park területén élő negyvenhét emlősfaj közt található a [[bölény]], a [[fekete medve]], a [[rénszarvas]], a [[sarki róka]], a [[jávorszarvas]], a [[szürke farkas]], a [[hiúz]], a [[hócipős nyúl]], a [[pézsmapocok]], a [[hód]] és a [[nyérc]], míg a 227 feljegyzett madárféle közt él a [[szürke bagoly|nagy szürke]]- és a [[hóbagoly]], a [[sarki hófajd]], a [[keresztcsőrű]], a [[zsezse]] és a [[Hudson-cinege]]. ||természeti
|-
| {{Németország}} ||[[Wies]] zarándoktemploma || [[kép:Wieskirche boenisch okt 2003.jpg|150px]] ||[[Wies]] zarándoktemploma, amely egy csodálatos alpesi völgyben található, a [[rokokó]] stílus remekműve. A [[Bajorország|bajorországi]] [[Steingaden]] közelében fekvő [[Wies]] falucskában [[1738]]-ban csoda történt: néhány hívő könnyeket látott a megkorbácsolt [[Krisztus]]t ábrázoló szobor szemében. Kezdetben egy fakápolna adott otthont a híressé vált szobornak, ám rövidesen olyan sok zarándok érkezett ide [[Németország]]ból és más országokból is, hogy
|-
| {{Peru}} ||[[Cuzco]]|| [[kép:Compañía de Jesus Décembre 2007 - Vue de Côté.jpg|150px]] ||Az [[inka]] mitológia első uralkodójának [[Manco Capac]]nak tulajdonítja a város alapítását: a hagyomány szerint a Nap által nekiajándékozott [[arany]] jogart szúrták le [[Cuzco]] termékeny földjébe, s így jelölték ki a főváros helyét. A magasan a [[peru]]i [[Andok]] termékeny völgyében elterülő Cuzco az európaiak érkezése előtti [[Amerika]] legnagyobb civilizációja, az inkák történelmi fővárosa volt. [[Pachacutec király]] (1438-71) uralkodása alatt a település összetett városközponttá fejlődött, fontos vallási és adminisztrációs feladatokkal. A környező területeken külön környezetben folyt a mezőgazdasági, kézműves és ipari termelés. [[Cuzco]] [[16. század]]i spanyol hódítói megőrizték a város struktúráját, emlékműveit átépítették. Napjainkban Cuzco az inka főváros és a gyarmati település elegyét jeleníti meg. Előbbiből lenyűgöző maradványokat őriz, különösen az aprólékos gonddal kiszabott [[gránát]-vagy [[andezittömbökből|andezit]] épült falakat, az egyenes vonalú utcákat és a [[Naptemplom]] romjait. Gyarmati múltjából a fehérre meszelt zömök házak, valamint a [[spanyol]] [[barokk]] és inka építészet bámulatos ötvözeteként épült palota és templomok maradtak fenn. ||kulturális
| |||