„Koblenz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Története (bővítés csonkból) |
||
22. sor:
|polgármester=[[Eberhard Schulte-Wissermann]]
}}
'''Koblenz''' egy [[Németország|német]] város [[Rajna-vidék–Pfalz]] [[Németország tartományai|tartomány]] északi részén. [[Mainz]] és [[Ludwigshafen]] után a harmadik legnagyobb város a tartományban. A Koblenz-Landau Egyetem koblenzi egyetemvárosa itt található. Németország legrégebbi települései közé tartozik, kb. kétezer éves.
==Nevének eredete==
==Fekvése==
A Rajnai-palahegység ( Rheinisches Schiefergebirge) közepén fekszik, a [[Rajna]] és a [[Mosel]] találkozásánál.
1926-ig [[német nyelv|németül]] Coblenznek írták. 1962-ben a lakosok száma meghaladta a százezret. A legközelebbi nagyvárosok [[Bonn]] és [[Mainz]].
==
A várost még a [[Római Birodalom|rómaiak]] alapították. Az első század eleje ótaö kerődítményekkel védték a a moseli átkelőhelyeket.rzeébt
{{források}}▼
A város fejlődését elsősorban földrajzi fekvésének köszönhette, mivel a Koblenz körzetéhez tartozó folyók - a Rajnán és a Moselen kívül a Lahn is - a várostól nem messze ömlenek a Rajnába és hajózhatók.
Eredetileg a Mosel mentén húzódó óváros a középkorban déli és keleti irányba terjeszkedett, és ez időben a városban több jelentős román stílusú templom is épült.
1018-ban II. Henrik császár a város feletti felségjogot a trieri érseknek adományozta és idővel Koblenz az érsek és a német választófejedelem székhelye is lett. A [[13. század]]ban a német lovagrend igazgatási épületeket emelt a városban, 1344-ben pedig már híd vezetett át a Móselen, a későbbi századokban pedig az egyházi épületeken kívül sok szép világi épület (céh házak, nemesi udvarházak) is készültek a kornak éppen megfelelő stílusban. A város további fejlődése pedig főként a [[18. század]] második felére esik.
18115-ben, a napóleoni idők után a város [[Poroszország]]hoz került és az ország legnagyobb erődítményévé épült ki, mely a Rajna melletti királyi kastélytól délre kiindulva a Moselig vezetett. Az erődítményt csak 1891-ben, a század végén bontották le, mely lehetővé tette a város további terjeszkedését is. A Rajna mellett hosszan elnyúló sétányt alakítottak ki és szállodákat építettek, és a város fekvésének is köszönhetően fokozatosan növekedésnek indult az idegenforgalom is.
A várost a második világháború súlyos pusztításait követően nagyrészt modern stílusban építették újjá.
==Nevezetességek==
* Német egység emlékműve - A két folyó által közrezárt földnyelven épült.
* St. Castor templom - Ez Koblenz legrégibb temploma. A harmonikusan tagolt, kereszthajós, négytornyú bazilika a Rajna-Mosel vidék egyik legszebb román stílusú épülete, melyet még 836-ban szenteltek fel. Szentélye a [[12. század]] közepén történt átépítés során alakult ki a mögötte levő apszissal és annak hét félköríves ablakával együtt. Barokk díszítésű homokkőből készült szószéke 1625-ből való.
* Szent Florin templom (st. Florin kirsche) - római alapokra, 1200 körül épült. A román bazilika külső falazatában világos és sötét kövek váltakoznak.
== Források ==
▲{{források}}a
Koblenz
== További információk ==
{{commonskat|Koblenz}}
* [http://www.koblenz.de A város hivatalos honlapja]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-}}
| |||