„Rejtő Sándor (gépészmérnök)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Halál helye: Budapest
További pontosítások és kiegészítések
4. sor:
| képméret = 200px
| képaláírás =
| születési név = Haltenberger<ref>[http://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_R/Rejtoe_Sandor_1853_1928.xml]</ref>
| születési név =
| születés helye = [[Kassa]]
| születés dátuma = [[1853]]. [[augusztus 21.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1928]]. [[február 4.]] {{életkor-holt|1853|08|21|1928|02|04}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
21. sor:
 
== Élete és munkássága==
 
Már gyermekkorában apja posztógyárában dolgozott. Oklevelét a [[Budapesti Műszaki Egyetem]]en nyerte el 1877-ben. Ez volt az első ott kiadott gépészmérnöki oklevél. Ez után két évet külföldön töltött [[Magyarország]] kiküldötteként, a német, francia és angol [[textilipar]]t tanulmányozva.
 
29 ⟶ 30 sor:
Részben saját tervezésű gépekkel és műszerekkel megszervezte a Mechanikai Technológiai Intézet (a sokak által ismert "[[Gillemot]]-tanszék" elődje) anyagvizsgáló laboratóriumát. Itt munkatársa volt – a később szintén világhírűvé vált – [[Csonka János]] is.
 
Alapítója volt a [[Magyar Anyagvizsgálók Egyesületé]]nek, megindította és szerkesztette annak közlönyét. Tudományos előadásait a külföld is honorálta. A [[Nemzetközi Anyagvizsgálók Egyesületé]]nek kongresszusain mindig tevékenyen részt vett. Az [[1896]]-ban tartott kongresszuson azt az elvet mondta ki, hogy "minden feszültség helyettesíthető valamely vele összetartozó más feszültséggel". Az egyesület [[1912]]. évi New York-i kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztet töltött be. Külföldi kollegűikollegái azt méltányolták, hogy le merte írni azt, amit lát és kísérleti eredményei megegyeznek a gyári adatokkal.
[[1912]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, [[1923]]-ban rendes tagja lett. Néhány évvel halála előtt innen kapta meg a rangos [[Rákosi Jenő]]-díjat.
54 ⟶ 55 sor:
 
== Fő művei ==
 
* A szövetek tartósságának megállapítása (Bp., 1887);
* A papiros tartósságának megállapítása (Bp., 1891);
62 ⟶ 64 sor:
:II. Fémek nyújtása és forgácsolása
:III. Belső és külső erők hatása
:IV. A textilipari technológia
:IV. Szálas anyagok
* Einige Prinzipien der theoretischen Mechanischen Technologie der Metalle (Berlin, 1927)
 
68 ⟶ 70 sor:
 
* [[Óbudai Egyetem]] Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar – A volt [[Könnyűipari Műszaki Főiskola]] jogutódja - Budapest
* győri [[Rejtő Sándor Fonó és Szövőipari Technikum]]- később [[Rejtő Sándor Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet]] – Győr - megszűnt; 2004- őszén már nem indult osztály - Jogutódja: Jedlik [[Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Gimnázium]]
* Kollégium: [[Rejtő Sándor Kollégium]] – Győr – ma [[Révai Miklós Gimnázium]] része
 
== TovábbiForrások és további információk ==
 
<references />
* [http://public.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1928-141-142.pdf Magyar Mérnök És Építész Egylet Közlönye]
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC12527/12865.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
85 ⟶ 88 sor:
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Textilipar]]
[[Kategória:Anyagvizsgálat]]
[[Kategória:1853-ban született személyek]]
[[Kategória:1928-ban elhunyt személyek]]