„Kibernetika” változatai közötti eltérés

 

''Kibernetika vagy szabályozás és hírközlés élőlényekben és gépekben'' című művében az információfeldolgozást és -szabályozást tartja az új tudományterület alapjának; ezzel és számos más munkájával erős lökést adott e tudománynak. Már régebben is történtek lépések e téren.

A fiziológus [[Richard Wagner (fiziológus)|Richard Wagner]] szerves rendszerek szabályozóköreit vizsgálta, és 1925-ben matematikai nyelven leírt egy szabályozási folyamatot, amely nem műszaki természetű: a vázizomzatnak a változó környezeti erőkhöz való alkalmazkodását. A ''homeosztázis'' fogalma, amelyet [[Walter Bradford Cannon]] alakított ki 1932-ben, azt fejezi ki, hogy szerves szabályozási rendszerek gondoskodnak arról, hogy egyes fiziológiai mennyiségek megengedett határok között maradjanak, illetve optimális értéket vegyenek fel. H. Schmidt 1940-ben rámutatott arra, hogy a technikában és az élőlényekben fellépő szabályozási folyamatoknak vannak közös vonásai. Eközben különböző műszaki területeken építettek fel szabályozóköröket; az elsők közül való [[James Watt]] [[centrifugál regulátor|centrifugális szabályozója]]. 1913-ban valósítja meg [[Alexander Meissner]] a róla elnevezett ''visszacsatolási kapcsolásban'' a szabályozásban fontos ''visszacsatolás'' elvét híradástechnikai célokra, miután [[James Clerk Maxwell]] már 1868-ban közzétette elméleti munkáit a visszacsatolás ''feed-back'' (ang., ''visszacsatolás'') mechanizmusáról.