„Mannheim Károly” változatai közötti eltérés

1911-től a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti karán folytatott német–francia nyelvi és irodalmi, valamint filozófiai tanulmányokat, 1916-ban szerezte meg diplomáját. Éveken át a Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt. [[Fájl:Vasárnapi Kör 1917.jpg|340px|bélyegkép|jobb|A Vasárnapi Kör tagjai 1917-ben egy képeslapon. Balról jobbra:Mannheim Károly, [[Fogarasi Béla]], [[Lorsy Ernő]], [[Nemes-Lampérth József]], Stephani Elza, Schlamadinger Anna, [[Hajós Edit]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]. Az [[1910-es évek]] második felében a [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] vezette [[Vasárnapi Kör]]höz tartozott. Első [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]-fordításai 1911-ben jelentek meg a Szellem c. folyóiratban. 1912-től a [[Galilei Kör]] tagja. A Szellemi Tudományok Szabadiskoláján, 1917 őszén mutatkozott be ''Lélek és kultúra'' c. előadásával. 1917-től tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak. Bölcsészdoktori értekezése, „Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése”, 1918-ban jelent meg. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején kinevezték a Bölcsészeti Kar Tanárképző Főiskolájának filozófiai előadójává.<ref name="mek.niif.hu"/> A kommün bukása után [[Kun Béla]] bizonyos pénzösszeget hagyott Budapesten megbízható polgári személyeknél, így például Mannheimnél és feleségénél [[Láng Júlia|Láng Júliánál]]. Ebből a pénzből megszervezte feleségével a proletárdiktatúra számos jelentős szereplőjének (pl. [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]])<ref> [http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/tudasszociologia/20120711010106386000000458.html Visszaemlékezés Mannheim Károly Frankfurtban töltött éveire] </ref> Bécsbe juttatását.<ref>[[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: Napló (1903-1914) (II. kötet, Tények és tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982., 548. oldal)</ref>

1919 őszén [[Bécs]]be emigrált, ahonnan először [[Freiburg im Breisgau|Freiburg]]ba ment, majd [[Heidelberg]]be költözött. 1920-tól rendszeresen jelentek meg filozófiai és ismeretelméleti tárgyú tanulmányai német folyóiratokban. Érdeklődésének középpontjában ezekben az években a világnézeti szintézis, a gondolkodási típusok, a historicizmus, a folyamat megismerési különböző problémái álltak. 1921. március 22-én Heidelbergben összeházasodott [[Láng Júlia|Láng Júliá]]val.<ref>A házasságkötés bejegyezve a BP. IV. ker. állami házassági akv. 233/1924. folyószáma alatt.</ref> 1926-ban a [[Heidelbergi Egyetem]] magántanára. Néhány éven át főleg az ideológia- és utópiakritika, a tudás- és kultúrszociológia problémái foglalkoztatták. 1930-ban kinevezték a Frankfurti Egyetem szociológia- és közgazdaságtudományi tanszékének professzorává. Évekig szerkesztője volt a ''Schriften zur Philosophie und Soziologie'' c. sorozatnak. [[Németország]]i alkotó periódusában keletkezett két legnevezetesebb munkája, az ''Ideologie und Utopie'' (1929) és a ''Wissenssoziologie'' (1931). Az 1930-as évektől kezdve már úgy tartották számon, mint a polgári tudásszociológia egyik legjelentősebb képviselőjét. 1933-ban a [[fasizmus]] hatalomra jutása után [[Anglia|Angliába]] emigrált.<ref name="mek.niif.hu"/>