„Szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom-per” változatai közötti eltérés

Az 1947-es '''szegedi „Magyar Ellenállási Mozgalom pere''', más néven '''Lévay Béla és társai pere''' koncepciós per az 1947-es országgyűlési választások után. Célja felszámolniaz volt, hogy felszámolj a kommunistákkal szemben a többpártrendszert képviselő szegedi konzervatív erők maradékát.

A koncepció kitalálója és részben kivitelezője (a később kabarékonferansziéként ismert) [[Komlós János (író)|Komlós János]], a szegedi ÁHV[[ÁVH]] parancsnokhelyettese volt.

Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás |1947-es „kékcédulás” országgyűlési választások]] után a szegedi államvédelmi osztály hírhedtté vált eszközeit alkalmazva elkezdte felszámolni a kommunista vezetésű koalíción kívüli konzervatív erőket. Az ügyet Komlós János tervezte meg. Az elképzelés szerint meghatározó szegedi jobboldali politikai személyiségeket egy beszervezett provokátor („[[wikt:agent_provocateur|agent provocateur]]”) segítségével illegális szervezet létrehozására bátorítanak fel, hogy azután lecsaphassanak a szervezkedőkre. A terv működött, a szervezkedés megindult. A fiktív szervezetbe belépett Lévay Béla (1945-ben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak titkára, aki a kisgazdapártban, később pedig a Független Magyar Demokrata Pártban tevékenykedett.). Lévay elfogása után az ÁVH szándékai szerint kapcsolt az ügyhöz és tartóztatott le más jobboldali közéleti személyiségeket., Többektöbbek között [[Vass Béla (egyértelműsítő lap)|Vass BélátBélá]]t, a [[Független Kisgazdapárt]] egyik titkárát, Horváth Mártont, a kisgazdapárt alelnökét, Taraszovits Ödönt, a [[Polgári Demokrata Párt]] népbíráját, Székelyhídy Antal kisgazda, majd szabadságpárti járásbírósági titkárt. További csavart vitt az ügybe [[Rajk László]] belügyminiszter, aki nem engedte rögtön felszámolni a valóban megindult szervezkedést, hanem utasítást adott az amerikai imperializmussal való összekapcsolásra. Egy Budapestről küldött ÁVH ügynök „amerikai kémként” kapcsolatba lépett a szervezkedő csoporttal, hogy a vád és az ügy propagandaértéke még komolyabbá váljon. Az ügybe végül 40 személyt kevertek bele.

E per megmutatta, hogy a konzervatív nézetek terjesztésére és képviseletére a továbbiakban nincs legális lehetőség. A nem koalíciós pártok közül 1948 nyarán már csak a [[Demokrata Néppárt]] élt, de tevékenységének színtere csak a parlament maradt, szegedi szerepük megszűnt. A [[Független Magyar Demokrata Párt]] a választások után szintén megszüntette helyi tevékenységét.