„Genetikailag módosított élőlények” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kicsit árnyaltam a legnagyobb hazugságokat a pro és kontra fölsorolásban |
Még találtam egy féligzaságot |
||
79. sor:
* a szél által terjesztett [[pollen]] (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie), igaz ugyan, hogy Magyarországon a kukorica vetőmag felújítás még a Magyar Fajtaoltami Zrt. adatai szerint is közel százszázalékos, így minden gazda minden évben friss vetőmagot vásárol a gyártótól<ref><nowiki>http://www.fss.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=60&Itemid=220</nowiki></ref>;
* hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól, bár ez ugyanígy igaz az összes többi növényvédőszerre is, amelyeknek semmi köze sincs a biotechnológiához;
* a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer egyszeri ajánlott dózisának, bár semmilyen adat sincs rá, hogy ennek bármilyen káros hatása lenne az emberi szervezetre;
* a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja;
* nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült [[biogeográfiai régió]], de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti, bár még mindig kevésbé környezetkárosító, mint a hagyományos, rovarirtópermetezésen alapuló növényvédelem;<ref>{{cite journal | author = Darvas B et al.| title = Data for the risk analysis in Hungary of Bt maize pollen and larvae of protected butterfly species| journal = [[Növényvédelem (Plant Protection)]]| volume = 40(9)| pages = 441-447 | year = 2004.}}</ref>
| |||