„Cellulóz-nitrát” változatai közötti eltérés

A lőgyapot pamuthoz hasonló anyag, amely alkoholban, éterben, kloroformban stb. oldhatatlan, az aceton igen gyengén és lassan oldja fel, feloldódik azonban koncentrált savakban. A lőgyapotból koncentrált kénsavval és kénesővel való összerázáskor az összes nitrogén mint nitrogénoxid távozik el. 150-180°-ra melegítve (néha már 136°-on) olyan gyorsan fellobban, hogy a [[lőpor|puskaporra]] helyezett lőgyapot a meggyújtáskor a [[lőpor]]t nem lobbantja föl. E tulajdonsága miatt tenyérre téve veszély nélkül meggyújtható. A tiszta lőgyapot a levegőn nem változik meg, de a direkt napfény kis mértékben elbontja. Könnyebben bomlik akkor, ha nedves, legkönnyebben, ha nem volt tökéletesen kimosva. Az ilyen lőgyapotból gázok, néha vörös gőzök fejlődnek. A lassú bomlás következtében gyakran a raktárakban veszélyes robbanások következnek be, melyek iszonyú rombolásokat okoztak. Tapasztalat szerint a lőgyapot sokkal állandóbb lesz, ha kimosás után híg szóda- vagy vízüveg- (nátriumszilikátnátrium-szilikát) oldatba áztatják. Legfontosabb sajátsága, hogy ütéstől, erősebb lökéstől vagy durranó kénesővel meggyújtva igen hevesen felrobban. A lőgyapotból a fellobbanáskor nagy mennyiségű gázalakú testgáz képződik (1 gr.g lőgyapotból a búvárok szerint 500-720 cm3cm³ gáz fejlődik), mely főként szénoxidból, nitrogénoxidból, széndioxidbólszén-dioxidból, vízgőzből, metánból és nitrogénből áll. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lőgyapot fellobbanásakor a nagy mennyiségű gázon kívül igen magas a hőmérséklet, a számítás szerint 6000°, úgyszólván pillanat alatt fejlődik, mely a képződött gázoknak óriási feszítő erőt kölcsönöz, megérthetjük a lőgyapotnak rendkívüli robbantó hatását, mely 4-5-ször nagyobb a [[puskapor]] robbantó erejénél.