Wikipédia

„Rju Gvanszun” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma|1=RR és magyaros}}
[[Fájl:Yu Gwan-sun.JPG|thumbbélyegkép|RyuRju GwansunGvanszun]]
{{hangugeo|'''RyuRju GwansunGvanszun''', <small> a jelenleg hatályos dél-koreai helyesírás szerint</small> '''Ju Gvanszun'''|유관순|柳寬順|Ryu Gwan-sun|||{{koreai|Mokcheon|Mokcshon}},<ref>Napjainkban [[Cshonan|{{koreai|Cheonan|Cshonan}}]] városhoz tartozik</ref> ([[1902]]. [[december 16.]] -– [[1920]]. [[szeptember 28.]]), más néven Yu Gwansun vagy Yoo Kwan-Soon,}} koreai hősnő, mártír. A “március 1. megmozdulások” néven elhíresült 1919 japán gyarmati uralom elleni demonstrációk egyik szervezője volt Koreában, dél[[Dél-Cshungcshong|Dél-{{koreai|Chungcheong|Cshungcshong}}]] tartományban.
=== Életrajza ===
==== Gyermekkora====
{{koreai|Ryu Gwansun|Rju Gvanszun}} édesapja, {{koreai|Ryu Jung Kwon|Rju Dzsonggvon}} és édesanyja, Cee So Jade müveltművelt emberek voltak. 5 gyermekükből Ryu Gwansun a második lány volt. Szülei nagyban hatottak Ryu Gwansuna felfogására.
 
==== Tanulmányai====
1919-ben Ryuaz [[Ewha WomansNői University's gimnáziumEgyetem]] hallgatója volt Szöulban, ahol a kezdetektől tudta követni a “Március 1. Megmozdulásokat”.<ref>http://books.google.com/books/about/Korean_People_Who_Died_in_Prison_Custody.html?id=1TSXSQAACAAJ</ref><ref>[http://www.aasianst.org/EAA/connor.htm AzFamous őKoreans: Six mélyPortraits istenbe vetett hite-Yu, ésKwan-Sun az(1904–20)] Ehwa gimnázium metodista tanításai adták neki a bátorságot,- hogyBy mindigMary bölcsenConnor kellat cselekedniaasianst.org</ref>
 
=== Részvétele a megmozdulásokban ===
==== Tettei====▼
Miután a japán kormány úgy döntött 1907-ben, hogy az összes koreai iskolát bezárja, {{koreai|Ryu Gwansun|Rju Gvanszun}} visszatért hazájábaotthonába, {{koreai|Jiryeong-ri|Csirjong-bari}}-be. (ma: {{koreai|Yongdu-ri|Jongdu-ri}})
A családjával együtt elkezdte a japán megszálllás ellen hangolni a közhangulatot.Demonstrációt is szervezett a függetlenségért, ahol a szomszédos [[Jongi|{{koreai|Yeongi|Jongi}}, [[Cshungdzsu|{{koreai|Chungju|Cshungdzsu}}]] és {{koreai|Jincheon|Csincshon}} városokból is részt vettek polgárok. A demonstráció 1919.04.01.-én április elsején reggel kilenc órára volt tervezve az Awunae-i paic térre. KörübelülKörülbelül 2000 tüntető kiáltotta egyszerre: “Éljen sokáig a koreai függentlenségfüggetlenség!” (“대한 독립 만세”“대한독립만세!”). A koreai rendőrséget egy óra körül riasztották a helyszínre, aki {{koreai|Ryu Gwansun-|Rju Gvanszun}}t többekkel együtt letartóztatták.
 
{{koreai|Ryu Gwansun|Rju Gvanszun}} édesszüleit a japán rendőrség még a demonstráció alatt könyörtelenül kivégezte. A rendőrségi kihallgatás során a lánynak felajánlották, hogyha a társai ellen vall, korára való tekintettel felmentik. Miután {{koreai|Ryu Gwansun|Rju Gvanszun}} ellenkezett, rövid ideig örizetbeőrizetbe vették, majd a Kyung Seungszöuli bíróság 1919.05.09. május 9-én 5 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a [[Szodemun|{{koreai|Seodaemun-|Szodemun}}]]i börtönben. A lány nem volt megelégedvetiltakozott az itélettelítélet ellen, és egy felsőbb bírósághoz fordult, ahol 1919.06. június 30.-án 3 évre enyhítették az ítéletet. ▼
==== Következmények====
▲==== Tettei=Halála ===
▲Ryu Gwansun édesszüleit a japán rendőrség még a demonstráció alatt könyörtelenül kivégezte. A rendőrségi kihallgatás során a lánynak felajánlották, hogyha a társai ellen vall, korára való tekintettel felmentik. Miután Ryu Gwansun ellenkezett, rövid ideig örizetbe vették, majd a Kyung Seung bíróság 1919.05.09.-én 5 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a Seodaemun-i börtönben. A lány nem volt megelégedve az itélettel, és egy felsőbb bírósághoz fordult, ahol 1919.06.30.-án 3 évre enyhítették az ítéletet.
A rabsága alatt {{koreai|Ryu Gwansun|Rju Gvanszun}} továbbra is tüntetett Korea függetlenségéért, ezért a japán rendőrök több ízben megkínozták, melynek következtében 1920.09. szeptember 28.-án végleg az erőszak áldozata lettmeghalt. Utolsó szavai máig ismertek: "Japán„Japán meg kell hogy bukjon. A körmeimet leszedhetik, az orromat és füleimet levághatják, a végtagjaimat eltörhetik. El tudom viselni a fájdalmat. De azt, hogy elveszítsem a hazámat, nem tudom elviselni. Az egyedüli bánatom, hogy csak egyaz életem van, amit a hazámért adhatok."”▼
 
Halála után a test kiadását a japán börtön először visszautasította. Majd végül volt iskolájának igazgatóihoz, Lulu Frey-hez és Jeannette Walter-hez juttatákjuttatták el testét. Hamis hírlesztelésekhíresztelések szerint a teste darabokra volt vágva, melyet Walter egyértelműen megcáfolt. ▼
▲A rabsága alatt Ryu Gwansun továbbra is tüntetett Korea függetlenségéért, ezért a japán rendőrök több ízben megkínozták, melynek következtében 1920.09.28.-án végleg az erőszak áldozata lett. Utolsó szavai máig ismertek: "Japán meg kell hogy bukjon. A körmeimet leszedhetik, az orromat és füleimet levághatják, a végtagjaimat eltörhetik. El tudom viselni a fájdalmat. De azt, hogy elveszítsem a hazámat, nem tudom elviselni. Az egyedüli bánatom, hogy csak egy életem van, amit a hazámért adhatok."
 
=== Emlékezete ===
▲Halála után a test kiadását a japán börtön először visszautasította. Majd végül volt iskolájának igazgatóihoz, Lulu Frey-hez és Jeannette Walter-hez juttaták el testét. Hamis hírlesztelések szerint a teste darabokra volt vágva, melyet Walter egyértelműen megcáfolt.
 
==== Kitüntetés====
Halála után 1962-ben kitüntették a Függetlenség Rendje érdemdíjjal.
 
=== Források===
{{jegyzetek}}
1. Bright Figures in Korean History (한국역사를 빚낸사람들), Kim Han-ryong Compiler (김한룡 엮음) 대일출판사
 
35. sor:
 
6. "아우내 만세 운동과 유관순". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_05.asp. Retrieved 7 February 2011.
{{Portál|Korea|-}}
 
[[Kategória:Koreai nők]]
[[Kategória:1902-ben született személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rju_Gvanszun”