„Nyirő József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: navbox |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
90. sor:
Az ''Isten igájában'' című regénye (1926) harminc évet ölel át Harghitay József életéből, aki kedve ellenére pap lett, de az 1918-as forradalom idején leveti a reverendát és megházasodik. A regény önéletrajzi fogantatású, még ha nem is tér ki az eredeti pályakezdésre. Az író tollát az a szándék vezeti, hogy igazolja, miért és miként jutott el az aposztata sors vállalásához, megrajzolva belső vívódásait és helyes útra térését.
''A sibói bölény'' című történelmi regény (1929) két központi alakja [[II. József magyar király|II. József]], a kalapos király, és az idősebb [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]. A kettejük közti harc eleve reménytelen. A cselekmény bonyolításában nagy szerepet játszanak a babonás félelmek, a látomások, szenvedélyek. Mind a két fél önmagában hordja tragikumát: a császár nagyra törő eszméi elbuknak, mert nem törődik a hagyományok, a szokások, az anyanyelv erejével, s társtalanná válik; a zsibói főúr pedig szenvedélyes szerelmek rabja, aki nem tud a nemzeti ellenállás hősévé válni. [[Reményik Sándor]] ezzel a regénnyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a szerző ott a legvonzóbb, ahol munkájából „örök emberi és nemzeti szimbólumok emelkednek a mai Erdély horizontjára is”.
Ugyancsak történelmi tárgyú a [[Madéfalvi vérengzés|Siculicidium]] 175. évfordulójára megjelent ''Madéfalvi veszedelem'' (1939). A mozaikokból összeálló történelmi freskó inkább színes krónika, mint regény, illetve politikai nyilatkozat: a szélsőjobboldali nézetek melletti állásfoglalás.<ref name="hegedus">[http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/nyiro.htm Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka]</ref>
| |||