Wikipédia

„Buddhista művészet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.)
17. sor:
Annak ellenére, hogy az indiai díszítőművészetben már századokkal azelőtt jelen volt a szobrászat hagyománya és mesteri szinten volt az ikonográfia, Buddhát soha nem ábrázolták emberi alakban, csupán [[Buddhista szimbolizmus|szimbólumokon]] keresztül. Ezért nevezhető ez az időszak [[Anikonizmus a buddhizmusban|anikonistának]].<ref>S. L. Huntington, ''[http://ccbs.ntu.edu.tw/FULLTEXT/JR-ADM/huntin.htm Early Buddhist art and the theory of aniconism]'', ''Art Journal'', 49:4 (1990): 401-8. ]</ref>
 
A művészek idegenkedtek Buddha emberalakúember alakú ábrázolásától, ezért kifinomult szimbolizmust fejlesztettek ki még olyan narratív jelenetek esetében is, ahol más emberek is jelen voltak. India déli területein az Amaravati iskolában ez a tendencia megfigyelhető egészen a 2. század végéig.
Egyes feltételezések szerint létezhettek Buddha emberalakban történő, fából készült szoborábrázolásai, amelyek azóta tönkre mentek, de ezidáig régészeti leletekkel ezt még nem sikerült bizonyítani.
 
37. sor:
Az alkotások kiemelkedő művészi színvonalúak, melyek között egyaránt megtalálhatók magasztos, kegyetlen, erotikus vagy titokzatos történetek. Az alakok, Buddhán kívül, zenészek, égi táncosok, nők és démonok. Ezek hátteréül szolgálnak a különféle növények és állatok megjelenítései. Érdekesség, hogy a 4–5. században készült festmények alkotói hindu művészek voltak, holott akkoriban a barlangokban mintegy 200 buddhista szerzetes élt.<ref name="VÖR"/>
 
Buddha emberalakúember alakú ábrázolása az 1. század környékén vált általánossá Észak-Indiában. Az alkotások két fő központja a mai [[Pakisztán]] területén található [[Gandhára]] és az Észak-India középső részén található [[Mathura]] volt.
 
[[Gandhára művészete]] a görög kultúra hatásait tükrözi. A görög befolyás [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításai nyomán kezdődött, majd [[Görög-Baktria uralkodóinak listája|Görög-Baktria]] és az [[Indo-görög királyság|Indo-görög királyságok]] megalakulása után erősödött. Ennek hatására fejlődött ki a [[Gandhára művészete|görög-buddhista művészet]]. A gandhárai buddhista szobrászatban megtalálhatók az [[ókori görög művészet]] nyomai, és úgy tartják, hogy az „ember-isten” koncepcióját alapvetően a [[görög mitológia]] kultúrája ihlette. A gandhárai szobrászati iskola hozta be a buddhista művészeti ábrázolásba többek között a hullámos hajat, a mindkét vállat fedő szerzetesi ruházatot, a cipőt és a szandált, az akantuszfű leveleivel való díszítést, a nirvána szimbólumot.
 
Mathura művészete az ősi indiai hagyományokra épült, például olyan istenszerű lények emberalakúember alakú ábrázolására, mint a jáksák. A megformálás stílusa archaikusnak mondható Buddha későbbi ábrázolásaihoz képest. A mathurai iskola egyedi jellegzetessége volt Buddha [[muszlin]]nal eltakart bal válla, a tenyéren ábrázolt [[dharmacsakra|életkerék]] (dharmacsakra) és például a lótuszülés.
 
Mathura és Gandhára kölcsönösen hatással voltak egymásra. Művészeti virágzásuk során a két régió politikailag egyesült is a [[Kusán Birodalom]] idején, ekkor mindkettő birodalmi fővárosnak számított. Ma is vita tárgyát képezi, hogy Buddha emberalakúember alakú ábrázolása a mathurai művészet helyi találmánya volt, vagy a görög-buddhista [[szinkretizmus]] eredménye.<ref>{{cite journal|author= Huntington, S.L.|title= Early Buddhist art and the theory of aniconism|publisher=Art journal|volume=48|page=401-8|year=1990}}</ref>
 
Ezt a fajta ikonikus művészetet a legelejétől kezdve a valósághű idealizmus jellemezte, amelyben egyesültek az ember realisztikus arányai, testtartása és egyéb jellemzői, valamint az isteni tökéletesség és a higgadtság érzete. Buddhának ez az egységes emberi és isteni ábrázolása vált az ezt követő buddhista művészetben ikonografikus kánonná.<ref>{{cite book|author=Gründwell, Albert, James Burgess|title=Buddhist Art in India|publisher=Asian Educational Services,|year=1901|isbn=8120613880|page=68}}</ref>
261. sor:
Délkelet-Ázsia többi részéhez hasonlóan úgy tűnik, hogy [[Indonézia|Indonéziára]] is India volt a legnagyobb hatással. Az 1. századtól kezdve [[Szumátra]] és [[Jáva]], a [[Srívidzsaja]] birodalom (8–13. század) két központja volt a legjelentősebb tengeri hatalom. Itt a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus vált uralkodóvá a Szailendra uralkodók idején. Srívidzsaja a mahájána buddhista művészetet terjesztette a délkelet-ázsiai félszigeten.
 
Rendkívül gazdag és kidolgozott építészeti maradványokat találtak Jáván és Szumátrán. A legpompásabb [[Borobudur]] temploma (a világ legnagyobb méretű buddhista építménye 780–850 között épült). A templomot a buddhista világegyetem koncepciója ([[mandala]]) alapján építették, amelyben 505 ülő [[Buddharúpa|Buddha-szobor]] és egy egyedi harangalakúharang alakú sztúpa található. Borobudur falait domborművek hosszú sorával díszítették, amelyek Buddhista szövegeket mesélnek el. Indonézia legősibb buddhista feliratai feltehetően a nyugat-jávai Karavang város melletti [[Batudzsaja]] sztúpákon találhatók, amelyeket a 4. század körül véshettek rájuk. Indonéziában a buddhista művészet a Szailendra-dinasztia idején érte el a fénykorát.<ref>{{cite book|author= Chicarelli, Charles F. |title= Buddhist Art: An Illustrated Introduction|publisher= Silkworm Books, 2004|isbn= 9789749575543|page = 208}}</ref>
 
==A 20–21. században==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Buddhista_művészet”