„Henszlmann Imre” változatai közötti eltérés

Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.<ref name="plex"/> Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású [[Böhm József Dániel]] vezette be erre a tudományszakra. [[1848]]-ban Bécsben [[Esterházy Pál Antal|Esterházy Pál Antal]] sajtóreferense lett.<ref name="plex"/> [[1849]]-ben a forradalomban való részvétele miatt fogságba zárták, majd [[London]]ba és [[Párizs]]ba távozott. [[Párizs]]ban [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] támogatásával jelent meg ''Théorie des proportions appliqués dans l’architecture'' című műve [[1860]]-ban. [[Magyarország]]ra visszatérve ő vezette a meginduló [[székesfehérvár]]i és [[kalocsa]]i ásatásokat. [[1867]]-től a [[Műemlékek Országos Bizottsága|Műemlékek Országos Bizottságának]] első előadója volt.<ref name="plex"/> [[1873]]-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az ''[[Archeológiai Értesítő]]'' és az ''[[Archeológiai Közlemények]]'' című periodikákat.

[[Fájl:Henszlmann Imre sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Henszlmann Imre sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34/2-1-47.]]

 

==Fontosabb művei==

==Jegyzetek==

{{jegyzetek}}

==Források==

*{{Művészeti lexikon}}