„Kozmikus sebesség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nap -> Nap (nagybetűvel) |
Magyarázat: a Föld nem inerciarendszer |
||
310. sor:
:'''v<sub>fF</sub>''' = 0,46 – a Föld forgási sebessége az Egyenlítőnél.
A számítás eredményeként '''v<sub>K3</sub> = 13,5 km/s'''. A Föld ugyan kering a Nap körül, de nem távolodik el tőle akármilyen messzire, egy véges kiterjedésű térrészbe van bezárva. Mivel a mozgás periodikus (évente visszatér ugyanoda), amikor a test már eltávolodott a Naprendszertől, akkor is arra az esetre írjuk fel, amikor az évnek ugyanazon napján vagyunk, amikor kilőttük, ugyanis ekkor is teljesülnie kell az összefüggésnek. Ha a Földhöz viszonyított sebességekre írnánk fel a mozgási energiát, más jönne ki, tehát hibás lenne: a Föld nem inerciarendszer a 3. kozmikus sebesség számításakor!
A fenti számítás során egy ideális esetet feltételeztünk, amikor az indítás a Föld pillanatnyi haladásának irányába, a keringési pálya érintője mentén történik, mellesleg pedig az Egyenlítőről, a Nappal ellentétes oldalon. Így maximálisan kihasználtuk a Föld mozgásaiból nyerhető energiát. Ám mi történik, ha az úticél nem ilyen irányban van? Ha a cél a Föld keringési síkjába esik, akkor az indítással az év során megvárható az a pillanat, amikor a Föld pillanatnyi mozgása pontosan abba az irányba mutat, amerre a szondát a parabolikus pályagörbére ráállítani szükséges. De a tér összes többi irányába indulva a kiszámított kezdősebességnél már többre van szükség, az [[ekliptika]] síkjára merőleges irányok esetében a Föld mozgásának előnye már egyáltalán nem is használható ki. Ahogy a földi első és második kozmikus sebességek megadásakor sem vettük bele a számításokba a Föld mozgásaiből eredő nyereséget, úgy azt ez esetben sem indokolt megtennünk.
| |||