„Gyergyószárhegy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
44. sor:
{{bővebben|Lázár-kastély (Gyergyószárhegy)}}
Története a [[Lázár család]] történetével fonódik össze. A falu első írásos említése [[1406]]-ból való, [[Lázár Bernát]] nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély [[1450]] és [[1532]] között több szakaszban épült. Ekkor, [[1462]]-ben a földesura [[Lázár András]] volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt [[Lázár István]] lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg [[Marosillye|Marosillyén]] [[Bethlen Gábor]]. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt [[1631]]-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás [[reneszánsz]] udvarházzá építették ki. A [[Székelyföld]] egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. [[1658]]. [[szeptember 6.|szeptember 6]]-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő [[tatárok]]at és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre [[1908]]-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A [[kuruc]] szabadságharc idején [[Lázár Ferenc]] volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. [[1707]]-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie [[
=== A kolostor ===
51. sor:
[[1665]]-ben Lázár István egy darab földet adott a [[ferencesek]]nek, ahol kápolnát építtetett nekik. [[1669]]-ben a [[Csíksomlyó]]ból idejött [[Kájoni János]] (itt temették el [[1687]]-ben) új épületet emeltetett, amely [[1707]]-ben és [[1748]]-ban leégett és csak [[1752]]-re lett kész. [[1872]]. [[május 22.|május 22-én]], a legutóbbi nagy szárhegyi tűzvészben a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.
=== A lakosok ===
A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a [[16. század]]ig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a [[székelyek]] egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint [[Erdély]] többi, [[Székelyföld]]ön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot.
Az [[1562]]- Pár [[Lázár István]] idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált [[1711]]-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. [[1813]]-[[1817]]-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok [[Moldva|Moldvába]]. Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt, ekkor jelentős mértékben nőtt a község lakossága, a magyarokon kívül nem kevés román, német és ukrán is bevándorolt.
== Lakossága ==
A település lakosságát 1850 óta jegyzik. Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt Érdemes megfigyelni az 1900-1910-es évek hirtelen népességugrását, mikor megnyílt a közeli fűrészgyár, melynek során rengetegen vándoroltak ide, köztük románok, németek, s egyéb nemzetiségek is (ukrán).
* [[1850]]-ben 2661 lakosából 2561 székely/magyar, 60 román, 7 német, 22 cigány és 11 egyéb volt.
* [[1910]]-ben 4753 lakosából 4420 székely/magyar, 155 román, 139 német, 25 ukrán, 1 szlovák és 13 egyéb volt.
* [[1920]]-ban 4479 lakosából 4244 székely/magyar, 99 román, 9 német, 92 zsidó és 35 egyéb volt.
|