„Gyergyószárhegy” változatai közötti eltérés

Története a [[Lázár család]] történetével fonódik össze. A falu első írásos említése [[1406]]-ból való, [[Lázár Bernát]] nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély [[1450]] és [[1532]] között több szakaszban épült. Ekkor, [[1462]]-ben a földesura [[Lázár András]] volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt [[Lázár István]] lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg [[Marosillye|Marosillyén]] [[Bethlen Gábor]]. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt [[1631]]-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás [[reneszánsz]] udvarházzá építették ki. A [[Székelyföld]] egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. [[1658]]. [[szeptember 6.|szeptember 6]]-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő [[tatárok]]at és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre [[1908]]-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A [[kuruc]] szabadságharc idején [[Lázár Ferenc]] volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. [[1707]]-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie [[CsángóföldCsángók|Csángóföldre]]re - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a [[szatmári béke]] után, ugyanis meghódolt a [[Habsburg-ház|Habsburg]] császár előtt, így maradhatott ura a földjének. [[1742]]-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély [[1748]]-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül [[1842]]-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - [[Lázár Zsigmond]] és felesége - [[1853]]-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult. A kapuépület, a kastély utolsó lakható része, egyben Bethlen Gábor egykori gyermekkori lakhelye, még az 1900-as évek körül is lakott volt, a Lázárok által hátrahagyott "kulcsőrző" úr lakott benne. Ez az épületrészleg 1945-ben egy vihart követően dőlt végleg romba. A kastély restaurálása az 1970-es évektől indult meg, teljes mértékben mai napig nem fejeződött be.

A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a [[16. század]]ig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a [[székelyek]] egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint [[Erdély]] többi, [[Székelyföld]]ön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot.

Az [[1562]]-ben volt aes székely fölkelés,felkelés melynekkegyetlen megtorlásáulmegtorlását számoskövetően székelyelkezdődött faluta tettekhelyi tönkre,székelyek ártatlanjobbágysorba családokattaszítása gyilkoltak leis. A közszékelyekbőlközszékelyek szinte kizárólag jobbágyok lettek, scsupán keménya adóvalleggazdagabb sújtottáklófők őkettudták elkerülni a fejedelmi haragot. Egy [[1570]] körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül 5 birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. [[1614]]-benAzonban jöttezt egya jobbhelyzetet kornem sokáig lehetett tartani, a lakosokszékelység körében:katonai [[Báthorierejére Zsigmond]]hatalmas fejedelemszükség visszaadtavolt a jobbágyokkeleti szabadságáthatár mentén, újraa adómentességetjobbágysorba élvezteksüllyesztett, földjeiketkiváltságaiktól visszakapták,megfosztott deszékelyektől -pedig pontnem mintlehetett dédszüleikelvárni idejéna -katonáskodást. határvédőEzt szerepüka lett.helyzetet Fontosorvosolandó is volt ez,Bethlen mivelGábor [[16581614]]-bantől betörtSzárhegyen egyis tatárelkezdte csapatvisszaadni Gyergyóba.a Ajobbágysorba gyergyóiak,süllyesztett köztükszékelyek aszabadságát. szárhegyiek

Pár isévtizeddel hősiesen helytálltakkésőbb, s kikergették[[1658]]-ban a tatárhelyi seregetés [[MoldvaDitró|Moldvábaditrói]]. [[1661]]-benszékelyek sajnosdöntő újabbcsapást török-tatármértek seregegy, tört[[Gyergyótölgyes|Tölgyesnél]] beErdélybe Gyergyóba,betörő ám[[Krími ekkortatárok|tatár]] nemcsapatra. sikerültAz olyan[[1661]]-es jóltörök ahadjárat csata,viszont mintGyergyószéket 3is évvel azelőttelérte. ASok településeketlakost felgyújtották, lakosaikat elhurcoltákelhurcoltak.

[[Lázár István]] idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált!. A kuruc-labanc harcok, a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám 5 évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is.

[[1711]]-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. [[1813]]-[[1817]]-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok [[Moldva|Moldvába]].

A település lakosságát 1850 óta jegyzik. Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt Érdemes megfigyelni az 1900-1910-es évek hirtelen népességugrását, mikor megnyílt a közeli fűrészgyár, melynek során rengetegen vándoroltak ide, köztük románok, németek, s egyéb nemzetiségek is (ukrán).