„Keszthelyi-fennsík” változatai közötti eltérés

A fennsíkot egyik oldalról a [[Balaton]], másik oldalról a [[Gyöngyös-patak (Zala)|Gyöngyös-patak]], a [[Várvölgyi-medence]] és a [[Tapolcai-medence]] veszi körül. A Keszthelyi-fennsík területe kb. 350&nbsp;km². Két fő vonulata van: a [[Keszthely]]-[[Rezi]] vonulat és a [[Vállus]]-[[Vonyarcvashegy]] vonulat. Ez utóbbiban található a fennsík legmagasabb csúcsa, a [[Köves-tető]] (444 m).<ref name="térkép">{{CitLib|aut=Indra Jagat Bt. |tit=A Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton, 1:50 000 |ass=Felelős szerkesztő: Faragó Imre |loc=Budapest |red=Térképskála Kft. |ann=2001 |isbn=963-00-3530-8-CM |misc=A térkép az ELTE Térképtudományi Tanszékének szakmai együttműködésével készült}}</ref> A másik vonulatban a [[Rezi-tető]] (431 m) a legmagasabb,<ref name="térkép"/> de a [[Rezi vár]] magaslatához kapcsolódó [[Meleg-hegy (Keszthelyi-fennsík)|Meleg-hegy]] is 425 m-es.

A Keszthelyi-fennsík hegyei főleg [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]], [[dolomit]]ból, kihűlt [[láva|bazaltlávából]] és a [[Pannon-tenger]] egykori üledékeiből állnak. A [[triász]] időszakban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a Pannon-tenger is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a [[miocén]] kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A [[pliocén]] kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében a fennsík területe is kiemelkedett: ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-fennsík. A kéregmozgások [[Tűzhányó|vulkáni]] tevékenységgel is jártak, ennek következménye például a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte [[Zalaszántó]] közelében.

Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket ([[barlang]]ok, [[víznyelő]]k, [[töbör|töbrök]]) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-fennsík bazaltvidéke. [[Tanúhegy]]ek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinákbazaltdolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.

Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdő. Ebben a száraz-meleg termőhelyek fája, a [[virágos kőris]] és a hűvös-üde helyeket kedvelő [[Bükk (növénynemzetség)|bükk]] elegyedik egymással és alkot olyan asszociációt, amelyhez több ritka növény kötődik, például [[fehér sás]], [[tarka nádtippan]], sziklai páfrányok. A Keszthelyi-fennsík dolomitjáról közel 80 védett ill. fokozottan védett növényfaj ismert, mint például a nősziromfélék, orchideák (köztük az [[adriai sallangvirág]], a [[légybangó]], a [[gérbics]]), [[árvalányhaj]]ak, kökörcsinek, körtikék, szegfűfélék.

Ugyanakkor a fennsík az elmúlt évtizedekben igen jelentős károkat is szenvedett: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdők helyén fekete fenyőt[[feketefenyő]]t telepítettek, melyek sok helyen a vidék arculatát is meghatározzák. A Keszthelyi-fennsík bazaltvidékének (Kovácsi-hegy, Tátika) bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika Ősbükköseősbükköse, a Szebike-erdő hatalmas bükkösei természetközeliek és igen festőiek. A Gyöngyösi-patakot kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-fennsík egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással.

A területen található a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] által létrehozott '''"Pele apó"''' tanösvény. A [[Balatongyörök]] és [[Balatonederics]] között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8.,5&nbsp;km hosszú, 38 állomásból álló ösvény kifejezetten a gyermekek részére ajánlott. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívják segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számukra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika múzeum, Szépkilátó, Balatonederics, Balatongyörök Bélap-völgy) közelíthető meg.

[[Zalaszántó]] határában emelkedő 413 m magas, meredek erdős hegy kúpján találhatótalálhatók a kelet-nyugatikelet–nyugati irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár romjai. A Berg Károly felmérése alapján készített alaprajz szerint a vár keleti részén állt a 2 m falvastagságú, kb. 9×11 m méretű öregtorony, melyhez nyugatinyugat felé különféle rendeltetésű helyiségek sora csatlakozott. Pontos alaprajzi elrendezését azonban csak egy részletes feltárás során lehetne tisztázni. Legépebben megmaradt részei az északi várfalhoz épült helyiségek maradványai és az egykori földszintjének nagyrészt törmelékkel feltöltött dongaboltozatos helyiségei.