Főmenü megnyitása

Módosítások

Évtized és névelő egyeztetése + nyelvtani javítások AWB
== Előzmények ==
 
Már aaz 1940-es években , a [[Nemzeti Sportcsarnok]] építésekor, annak közvetlen közelében kijelölték egy nagy befogadóképességű sportcsarnok helyét. Az ötletet akkor tettek nem követték, közel 20 év telt el, hogy egy új csarnok tervei kézzelfoghatóvá váljanak.
 
A 60-as évek elején az [[Magyar Testnevelési és Sport Tanács]] (MTST) a [[Középület-tervező Vállalat]]tal (KÖZTI) készítette el egy 15000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok tanulmányterveit. Újabb évek teltek el, mire a tanulmányt kiviteli tervek követtekkövették. Az MTST ezúttal egy 12000-es csarnok terveit készítette el [[Gulyás Zoltán (építész)|Gulyás Zoltán]] építésszel.
 
Az újabb tervek kivitelezésrekivitelezésére azonban nem került sor. Egyrészt az akkori árakon 350 millió forintra becsült költségek fedezete nem állt rendelkezésre, másrészt a magyar építőipar nem volt felkészült egy 120 m fesztávolságú tetőszerkezet kivitelézésre.
 
== A megvalósítás ==
 
Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a [[leningrád]]i Jubileumi Sportcsarnokét is, amely a későbbi BS mintája lett. Így a kiviteli nehézségéknehézségek leküzdésében (tetőszerkezeti elemek és különleges berendezések legyártásában) szovjet segítséget vettek igénybe .
 
Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a [[MSZMP|párt]] „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be nyereségük terhére., Majdmajd az építkezés során, társadalmi munkában kb 20 000körülbelül {{szám|20000|}}, közel 113 000 {{szám|113000|órát}} dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá.
 
== A kivitelezés mérföldkövei ==
17 238

szerkesztés