Wikipédia

„Szabad szoftver” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A lap alapos újraírása során felhasználtam néhány jól megírt információt a korábbi nyílt forráskódú szoftverek szócikkből, mely korábban szabad szoftverek szócikknév alatt futott. Részleteket lásd a vitalapon.
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
botok
17 462 szerkesztés
a Évtized és névelő egyeztetése AWB
5. sor:
*módosítás esetén szintúgy továbbterjeszthet, lehetővé téve hogy egy egyedi változtatással együtt járó haszonból egy nagyobb közösség is részesedjen.
 
A szabad szoftver kifejezés tehát a szoftver felhasználásával kapcsolatos ''szabadságjogokra'' utal.<ref>[[https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html Szabad szoftver által biztosított szabadságjogok (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref> A szabadságjogok a szoftverhez írásban kiadott [[licencszerződés]]sel garantálódnak. Gyakorlatiasabb értelemben tehát, szabad szoftver az a szoftver, aminek a licence garantálja a fent említett szabadságjogokat.
 
Több szabadon felhasználható licencsablon is teljesíti ezeket a követelményeket. A szabad szoftver fogalmának megalkotója, [[Richard Stallman]] elkészített egy ilyen licencet, melyet bármely szoftver szerzője alkalmazhat, aki szabad szoftverként kívánja programját közzétenni. Ez az ún. [[GNU|General Public License]], mely az idők során több változáson is keresztülment.<ref>[[https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html General Public License aktuális változata (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
A szintén Richard Stallman főszereplésével létrejövő, szabad szoftverek fejlesztéséért, terjesztéséért, a mozgalom népszerűsítéséért működő [[Free Software Foundation]] folyamatosan minősíti az ismertebb licencsablonokat, hogy azok megfelelnek e a szabad szoftverrel szemben támasztott kritériumoknak.
25. sor:
A számítógép-felhasználók számára az 1950-es évektől az 1970-es évek elejéig az volt a megszokott, hogy a szabadon hozzáférhető szoftverek szabadságjogokkal járnak együtt. A szoftvereket egyéni felhasználók és hardvergyártók általánosságban közkinccsé tették, utóbbiak örömmel fogadták ha valaki programot írt termékeikhez, mert az általuk gyártott hardver így vált mindinkább hasznossá és jobban kihasználttá. Felhasználói és szolgáltatói szervezetek (mint amilyen a [[SHARE]]) alakultak ki hogy a szoftverek cseréjét elősegítsék.
 
Az 1970-es évek elejére ez az állapot megváltozott: a szoftverköltségek drasztikusan emelkedni kezdtek. A piac szereplői felismerték hogy a szoftverek írásáért és fenntartásáért az emberek hajlandóak fizetni. AAz 1970-es évekre a független szoftvereket gyártók és a saját hardvereikhez szoftvereket író vállalatok lettek a szoftverpiac egymással versengő szereplői. Utóbbiak pénzt direkt nem kértek a megírt programokért, de hardveráraikba építették annak költségeit. Az egyik ilyen gyártó az [[IBM]] volt, melyért az [[Egyesült Államok]] vád alá helyezte a céget, később megállapítva hogy ez a magatartás versenyellenes <ref>Fisher, Franklin M.; McKie, James W.; Mancke, Richard B. (1983). IBM and the U.S. Data Processing Industry: An Economic History. Praeger. ISBN 0-03-063059-2.</ref>(megerősítve azt is, hogy a szoftverár nyílt felszámítása, a szoftverért való pénz kérése a követendő példa).
 
Míg néhány szoftver mindörökre ingyenes maradt, a fizetős programok száma határozottan emelkedett. Az 1970-es évek végére 1980-as évek elejére a szoftveripar lépést tett annak érdekében, hogy az arra képes felhasználók többet ne tanulmányozhassák, vagy alakíthassák át az általuk [[profit]]ábilis programokat: zárttá tették a forráskódot, csak a lefordított, bináris másolatokat adták el. Végül az 1980-ban az Egyesült Államokban a szerzői jogi törvényeket kiterjesztették a számítógép-programokra is.
33. sor:
1983 szeptember 27-én [[Richard Stallman]] elektronikus üzenetet küldött két [[Unix]]xal foglalkozó [[hírcsoport]]ba, ezzel útjára indítva a GNU Projektet. Az akkor az [[MIT|MIT Mesterséges Intelligencia Laboratórium]]ban működő, korábban az [[Emacs|EMACS szerkesztő]] megalkotásával is komoly hírnevet szerzett Stallman azt írta a közösségnek:
 
::''„...meg fogok alkotni egy komplett Unix-kompatibilis operációs rendszert amit GNU-nak (GNU Nem Unix) fogok hívni és ingyen fogom adni mindenkinek aki használni tudja.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html A GNU Projektet útjára indító levél (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
Stallman a megszorító [[szoftverlicenc]]ekkel és a szoftvervásárláskor érvénybe lépő tovább-nem-adási záradékokkal nem értett egyet.<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html Richard Stallman személyes indoka a GNU Projekt elindításáról (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref> A tradicionális [[hacker etika]] ugyanis megkövetelte a fejlesztés alatt lévő programok egymással való megosztását. Az egyetemen töltött időről, majd a GNU projekt indoklásával kapcsolatban a következőket írta:
 
::''„<akkoriban> ha bárki egy egyetemről, vagy bármilyen cégtől fel akarta használni a programjainkat, boldogan hagytuk. Ha azt láttad, hogy valaki egy szokatlan és érdekes programot használ, mindig megkérhetted hogy láthasd a forráskódot, vagyis megnézhetted, megváltoztathattad, bekebelezhetted bizonyos részeit hogy új programot csinálj belőle... Az era új számítógépei, mint amilyen a VAX vagy a 68020 volt, saját operációs rendszert használtak, és egyik se volt ingyenes. Még ahhoz is tovább nem adási szerződést kellett aláírni hogy a futtatható programot megkapjad. Ez azt jelentette hogy az első dolog ami megtörtént amikor egy számítógépet kezdtél használni, hogy megfogadtad: nem fogsz a környezetedben élőkön segíteni... A szabály amit a fizetős szoftvergyártó cég megalkotott a következő lett: "Ha megosztod az ismerőseiddel, akkor kalóz vagy. Ha bármi változást akarsz a programon, kérj meg minket hogy megtegyük.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html A GNU Projekt leírása (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
Ahhoz hogy a számítógép valamennyi programja garantálja majd az általa alapvetőnek tartott szabadságjogokat (használat, megosztás, tanulmányozás, módosítás), a számítógép legalapvetőbb programját, az [[operációs rendszer]]t is meg kellett írni. Ez lett tehát Stallman célkitűzése.
44. sor:
1984 januárjában indul csak meg a [[GNU|GNU operációs rendszer]] fejlesztése. Később mint ahogy Stallman írta:
 
::''„A GNU Projekt tulajdonképpeni története több módon is eltér a kezdeti tervektől. Például a kezdet 1984 januárjáig tolódott. A szabad szoftver filozófiai sarokkövei pedig évekkel későbbi időkig nem lettek letisztázva.”''<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html A GNU Projekt tevőleges kezdetét pontosító megjegyzés (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
===1985 március===
1985 márciusában Stallman megnevezi a GNU projekt lényegét és céljait a [[GNU MANIFESTO]]-ban. Sokat idéz az 1983 szeptember 27-án írt leveléből, de ki is egészíti azt. Szembenéz azokkal a felvetésekkel és kérdésekkel amit egy kívülálló tenne fel a Projekt kapcsán, majd megválaszolja őket (pl. Szabad szoftver esetén lehet e szoftverfrissítésre számítani, van e támogatás? Mit tegyen aki versenyképességét fenn akarja tartani a többi céggel szemben és ezért választana fizetős operációs rendszert?)<ref>[[https://www.gnu.org/gnu/manifesto.html A GNU MANIFESTO szövege (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
===1985 október===
54. sor:
::''„A Free Sofware Foundation azért jött létre, hogy megszüntesse a programok másolásával, megosztásával, megértésével, módosításával kapcsolatos megkötéseket. A szabad szó a nevünkben nem az ingyenességre utal, hanem a szabadságra. Először is a szabadságra hogy másolhasd a programot és átadhasd valakinek ismerőseid közül, akik ugyanúgy használhatják ahogy magad is. Másodszor a program megváltoztatásának szabadságára, ami által irányíthatod a működését, ahelyett hogy a működés irányítana téged. Éppen ezért, a forráskódnak hozzáférhetőnek kell lennie.''
 
::''A Foundation a fizetős szoftverek helyébe tehető szabad, de azokkal kompatibilis programok fejlesztésével dolgozik azon, hogy ezt a szabadságot megadja számodra. Elsősorban egy az Unixxal felülről kompatibilis integrált szoftverrendszernek, a GNU-nak az összeállításán fáradozunk. Ha kiadjuk, mindenki szabadon másolhatja és megoszthatja, valamint a forráskódját is elérhetővé tesszük; ez által új dolgokat tanulhatsz az operációs rendszerről, testre szabhatod a saját gépedhez, fejlesztheted, és kicserélheted változtatásaidat másokkal.”''<ref>[[https://www.gnu.org/bulletins/bull1.txt A GNU's Bulletin első száma (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
==A Free Software Foundation által minősített licencek==
65. sor:
 
<div style="clear:both;" class="NavFrame">
<div class="NavHead"><small>A Free Software Foundation által eddig minősített szoftverlicencek táblázata a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható<ref>[[https://www.gnu.org/licenses/license-list.html A Free Software Foundation által minősített szoftverlicencek listája (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref></small></div>
<div class="NavContent">
{|{{széptáblázat}}
692. sor:
 
==A szabad szoftverek és nyílt forráskódú szoftverek viszonya==
A szabad szoftver és a [[nyílt forráskódú szoftver]] egymással '''nem rokonértelmű kifejezések.''' A nyílt forráskódú szoftvereknek tíz követelménynek kell megfelelniük<ref>[[http://opensource.org/docs/osd Az Open Source Initiative definíciója a nyílt forrású szoftverre (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>, míg a szabad szoftvereknél négy kritérium van. Általában igaz az, hogy a szabad szoftver a maga négy kritériumával kielégíti a nyílt forráskódú szoftver mind a tíz kritériumát, de nem minden nyílt forráskódú szoftver tudja visszafelé megszerezni a szabad szoftver minősítést is. Richard Stallman példaként említi az Open Watcom-ot, melynek forráskódja ugyan nyílt, viszont nem engedélyezi a módosítások elvégzését.
 
A nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő programozók arra helyezik a hangsúlyt, hogy a forráskódnak végig nyíltnak kell maradnia, és be kell tartani a programozás során egy fejlesztési modellt. Nézetük szerint a nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó ''fejlesztési modell'' teszi jobbá a nyílt forráskódú programokat minden más hasonló funkciója szoftvernél. Másként fogalmazva a fejlesztési modell teszi a nyílt forráskódú szoftvereket, melyeknek célja hogy legyőzzék fizetős vetélytársaikat.
698. sor:
A szabad szoftvereket készítő programozó szintén közzéteszi a forráskódot, de szemben a nyílt forrású szoftverek készítőivel nem gondolják hogy csak a nyílt forráskódú szoftverekre jellemző fejlesztési modell eredményezhet kiemelkedő programkódokat. Egy szoftvert a szabadságjogok tiszteletben tartása tesz szabad szoftverré, és a szabad szoftver mozgalom ''legfőbb'' célkitűzése nem az hogy jobbak legyenek vetélytársaiknál (bár természetesen jobbak akarnak lenni), hanem hogy a felhasználói szabadság mindvégig megmaradjon.
 
Richard Stallman gondolatkísérlete szerint ha valaki egy a számítógép-felhasználói szabadságot korlátozó szoftvert kezdene megalkotni, akkor a nyílt forráskódú programok filozófiája nem tiltaná meg, hogy programfejlesztők egy ilyen program létrehozásán dolgozzanak, mert céljuk hogy a fejlesztési modelljüket betartva jobbat alkossanak mint más fejlesztési modellt követő fizetős cégek. A szabad szoftver mozgalom aktivistái ilyenben viszont nem vennének részt, mert a felhasználói szabadság fenntartásának célja képezi tevékenységük alapját.<ref>[[https://www.gnu.org/philosophy/open-source-misses-the-point.html A szabad szoftverek és nyílt forrású szoftverek közötti különbséget tárgyaló írás Richard Stallman-től (elérve: 2015.07.22-én)]]</ref>
 
== Jegyzetek ==
719. sor:
 
== További információk ==
 
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver”