„Répcevis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
takarítás AWB |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
||
26. sor:
== Története ==
Répcevisen a régészeti ásatások során került elő két lakóverem, amiket [[Nováki Gyula]] régész tárt fel a volt téglagyári agyagveremben. Az egyik a korai [[vaskor]]ból, K.re. 800-500 közötti időkből származik. Egyszerű, földbe vájt gödör, középen nyílt tűzhely maradványa, felette nyeregtető lehetett, de ez teljesen elpusztult már. Benne edénytöredékek és állatcsontok voltak. A lelet a [[Hallstatti kultúra|hallstatti kultúrához]] köthető, ekkor illír nyelven beszélő népek lakhattak itt, akiket Kr. e. 400 táján a [[kelták]] szorítottak ki a vidékről. A másik lakóverem ettől 100 méternyire volt, jóval fiatalabb időkből, az [[avarok|avar]]-[[szláv népek|szláv]] korból, a Kr. u. 750-950 körül építették. A ház alaprajza tisztán látható, alaprajza négyszög, északi sarkában majdnem teljesen ép búbos kemence, mellette keskeny, hosszúkás tüzelőpad, hol nyílt tűzön főztek. A ház másik sarkában kis négyszögletes, sárral kitapasztott verem volt, amelyben az élelmet tartottak. Megtalálták a tető elszenesedett gerendáit is, amelyek a ház pusztulásakor dőlhettek le.
A Vis névről is arra következtethetünk, hogy a település már a honfoglalás előtt létezett. A „Vis” szó szláv eredetű, magyarul „felső”-t je-lent. Vis első említése [[1225]]-ben történt. [[1370]]-ben az oklevélben Káptalanvis és Nemesvis már külön szerepelt.''' Nemesvis''' nemesi családok birtokában volt. '''Káptalanvis''' földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. Az egyes kisgazdaságok területe eléggé kicsi volt. [[1767]]-ben kiadják a hegytörvényt a káptalanvisi szőlőkre. [[1879]]-ben újabb hegytörvényt adnak ki. Itt a szőlősben az időjárás védőszentjeinek, [[Szent János (vértanú)|Szent János]] és [[Szent Pál (vértanú)|Pál]] ókeresztény vértanúknak szobra áll, a szőlősgazdák különösen jégverés ellen kérték közbenjárásukat. 1738 körül a szűkös telki állomány kiterjesztésére megindult némi erdőirtás.
37. sor:
1945-ben 93 földigénylőnek 143 kh-at osztottak szét. 1950-ben megalakult az önálló tanács, addig a falu a zsirai körjegyzőséghez tartozott. 1959-ben termelőszövetkezet alakult.
1953-ban új műutat, 1956-ban új hidat, 1964-ben orvosi rendelőt, várótermet és 150 személyes művelődési otthont építettek. 1963 tavaszán bezárták a téglagyárat, pedig korszerűtlensége ellenére is jövedelmezően működött, és 50-60 környékbeli embernek biztosított munkalehetőséget, továbbá a gyártáshoz nagy
1965-ben újabb [[árvíz]] pusztított a településen.
[[1913]]. november 9-én nyitották meg a [[Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal]]at, amelynek határmenete [[1933]]-ig megmaradt, majd a hazai szakaszát [[1974]]. május 26-án bezárták.
63. sor:
== Forrás ==
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit
== Hivatkozások ==
{{források}}
| |||