„Sztenderd nyelvváltozat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Standard nyelvváltozat átnevezve Sztenderd nyelvváltozat névre (átirányítást felülírva): még mindig lásd a vitalapot
Ktam (vitalap | szerkesztései)
a standard/sztenderd kettősségről, beemelve a vitalapon mondottak
5. sor:
A magyar sztenderdnek nincs egyetlen kiválasztott [[kiejtésváltozat]]a, amely ehhez a dialektushoz társulna, de [[szókincs]]ét és [[nyelvtan]]át szótárakban (például a ''Magyar értelmező kéziszótár-''ban), illetve nyelvtanokban (például ''A mai magyar nyelv rendszere'' című akadémiai nyelvtanban) kodifikálták.
 
A sztenderd nyelvváltozat mint [[szociolingvisztika]]i kifejezés nem feleltethető meg sem az „[[irodalmi nyelv]]”, sem az (igényes) „[[köznyelv]]” fogalmának (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a ''sztenderd'' egy létező nyelvváltozat neve), de a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – tévesen – [[szinonímia|szinonimaként]] használják őket. (A szociolingvisztikában – alkalmanként még ingadozva – egyre inkább ''sztenderd-''nek és nem ''standard-''nak hívják ezt a fogalmat, ezzel is jelezve, hogy a sztenderd jelentése a szociolingvisztikában nem azonos azzal, amit a magyar nyelvészetben jobbára ''irodalmi nyelv-''nek, ritkábban ''normanyelv-''nek vagy ''standard-''nak neveznek. A ''sztenderd'' terminus a szociolingvisztikában valószínűleg azért váltotta fel a régóta meglevő (és egyébként ugyanannak az angol ''standard'' (ejtsd: ''sztenderd'') szónak az írásbeli átvételéből származó) ''standard'' szavunkat, mert maga a fogalom nem magyar találmány, hanem az angol nyelvű szociolingvisztika szakszavának átvétele.)
 
A sztenderd változat társadalmi tekintélye nem belső sajátosságaiból, tökéletességéből származik, nem is a sztenderdizációnak, hanem a sztenderdizáció megtörténtének a következménye. Más szavakkal: a sztenderd nem attól jobb, hogy kodifikálták, hanem hogy az emberek tudják róla, hogy ennek a szabályai szerepelnek a nyelvtanokban és a szótárakban, és hogy használata a [[politika]]i és/vagy a [[gazdaság]]i és/vagy a [[kultúra|kulturális]] javakat/hatalmat gyakorló társadalmi csoportokhoz kötődik. Ez az oka annak, hogy például az iskola vagy a [[nyelvművelés]] a sztenderd használatát mint egyetlen „helyes” nyelvet követeli meg a beszélőktől, jóllehet a sztenderd nyelvváltozat nem minden helyzetben alkalmas eszköze az érintkezésnek, használata ugyanúgy csak meghatározott helyzetekre korlátozódik, mint bármely más nyelvváltozaté.