Wikipédia

„Korrektúra” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KarmelaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
3 498 szerkesztés
Szórendi és vesszőhibák. →‎A korrektor
1. sor:
A '''korrektúra''' vagy ''korrektúraolvasás'' azt a munkafolyamatot jelöli, amelynek során a '''korrektor''' a közlésre szánt nyomtatott vagy elektronikus szövegben kijavítja a [[helyesírás]]i, [[nyelvhelyesség]]i és [[tipográfia]]i hibákat a közlésre szánt nyomtatott vagy elektronikus szövegben. A korrektúraolvasásra különösen is érvényes, hogy a minőség fontosabb a gyorsaságnál.
 
A kiadói és nyomdai munkák közül alighanem a leghálátlanabb feladat. Az olvasók és a kritikák általában csak akkor emlékeznek meg róluk, ha értelemzavaró elírások vagy helyesírási hibák maradtak a szövegben. Elenyészően ritka a százszázalékos, azaz hibamentes korrektúraolvasás, hiszen a korrektoroknál is felléphet az emberi tényező, azaz hibázhatnak.
 
==A korrektor==
A '''hagyományos [[könyvkiadás]]ban''' a korrektor legfontosabb feladata az volt, hogy összehasonlítsa a kiszedett szöveget összehasonlítsa a [[Kézirat (dokumentum)|kézirat]]tal, és javítsa a szedő hibáit. A '''számítógépes szedésben''' azonban nincs eredeti kézirat és szedés, hiszen a [[szerző]], a [[fordító]] vagy a [[kiadó]] egyik munkatársa maga ''szedi'', azaz maga írja be a szöveget a számítógépbe. Ezért közelített egymáshoz az addig két különböző munkakör: a [[kézirat-előkészítő]]i és a korrektori közelített egymáshoz.
 
==Korrektúrafordulók==
Régen a nyomdai kéziratot a [[nyomda]] vagy az önálló [[fényszedő üzem]] kiszedte a nyomdai kéziratot, és az így előállt [[hasáblevonat]]ot ''(kefelevonat)'' az üzemben házilag ellenőrizték az üzemben ''(házi korrektúra)'', majd megküldték a kiadónak. A korrektor jelölte a kézirattól eltérő szedési hibákat. Ezt nevezték '''első korrektúrafordulónak'''. A szerző ebben a fázisban még javíthatott, ezt nevezték szerzői vagy szerkesztői korrektúrának.
 
Ezután a nyomda, a hibák javítása után, betördelte a szöveget betördelte, majd megküldte a kiadónak megküldte az újabb levonatot ''([[tördelt levonat]])''. Ebben a '''második''' (vagy harmadik) '''korrektúrafordulóban''' már csak a hibákat lehetett javítani, hiszen az újabb kiegészítések és pótlások értelmetlenné tették volna a tördelést.
 
Ha kevés volt a hiba, akkor a kiadó ''imprimálta'', azaz engedélyt adott a nyomásra.
 
A nyomdák revizorokat is alkalmaztak, akik a gyorssajtón lehúzott oldalakat még egyszer összevetették az [[imprimatúra|imprimatúrával]].
 
A számítógép átrendezte a kiadók és a nyomdák hagyományos kapcsolatát, és megnövelte a szerzők, valamint a fordítók felelősségét. A munkafázisok száma csökkent, így a kézirattal dolgozó többi munkatárs feladata is fontosabbá vált.
 
A számítógép megkönnyítheti a munkafolyamatokat, hatékonysági okok miatt mégis szerencsésebb, ha a szerkesztők és a korrektorok hagyományosan, azaz papíron dolgoznak.
 
Bizonyos általános szabályokat is be kell még mindig tartani. Ilyen például, hogy a szerző a tördelt levonatot már nem írhatja át.
Még mindig be kell tartani bizonyos általános szabályokat is. Ilyen például, hogy a szerző már nem írhatja át a tördelt levonatot.
 
===Típushibák kiszűrése===
35 ⟶ 38 sor:
A korrektúrajeleket mindig kétszer tüntetjük fel, egyszer a hiba előfordulási helyén, a szövegben, másodszor pedig megismételjük a margón, melléírva a helyes megoldást vagy utasítást.
 
A korrektúrára vonatkozó megjegyzéseket minden esetben körvonallal be kell keretezni körvonallal.
 
===Korrektúrajelek===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Korrektúra”