„Őskori művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.96.70 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére
16. sor:
Barlangokban, sziklákon is találtak rajzokat, elterjedési területük [[Andalúzia|Andalúziától]] egészen a [[Bajkál-tó]]ig terjedt, a legsűrűbben a jelenlegi [[Franciaország]] és [[Spanyolország]] területén fordulnak elő. [[Magyarország]]on [[Szeleta]] településen találtak barlangrajzot. A festő, aki eredetileg varázsló is volt, az alap repedéseire földből és zsírból, mint kötőanyagból készült festékkel festett.
 
A képek általában olyan állatokat ábrázolnak, amelyekre az őskor embere vadászott. Ezek az állatok gyakran csoportosan, sebesülten vagy elpusztultan jelennek meg, főleg [[bölény]]ek, [[gyapjas orrszarvú|orrszarvú]]ak, [[gyapjas mamut|mamut]]ok, [[őstulok|őstulkok]] és [[ló|lovak]], leggyakrabban pedig [[rénszarvas]]ok. A képek a formák és mozdulatok alapos megfigyeléséről tanúskodnak. A [[spanyolország]]i [[Altamira-barlang]] egyik helységének mennyezetén kb. harminc bölényt festettek le. Az állat erejét, harciasságát masszív, széles nyaka fejezi ki. Azzal, hogy a szélek barna kontúrja és a belső részek vöröse, a sötét és világos színek váltakoznak, a művésznek sikerült elkülönítenie egymástól a nézőhöz közelebb és távolabb eső részeket, és sejtetnie az állatok nagyságát is. Ezek a festmények az ember fennmaradásáért való küzdelmét fejezik ki. Azért festette le az állatokat, mert azt gondolta, hogy így befolyásolhatja őket. A legősibb rajzokon kimagasló szerepe van a kéznek. Ezek nem annyira ábrázolások, hanem lenyomatok agyagban. Olykor a kéz körvonalait sötét festékkel is meghúzták.szép vagyok.
 
Csontrajzain vastagabb vagy vékonyabb lendületes vonalakkal különböző állatok kontúrjait ábrázolta, [[Hattyúk|hattyút]], [[Kígyók|kígyó]]t, [[nyúlfélék|nyulat]] is rajzolt. Az állatábrázolások nem nagyon függnek össze egymással és a térrel. Az ősember nem volt arra képes, hogy egyidejűleg két vagy három tárgyat érzékeljen. Az állatalakokat élénken elképzelte, de ha újat alkotott, nem vette figyelembe azokat a rajzokat, melyek már ott voltak a barlang falán. Hiányzott belőlük az a képesség, ami a [[festészet]]ben a [[kompozíció]] alapja.
A ''Gázlón áthaladó szarvasok'' néven ismert, csontba karcolt rajz is híres. Nyilván a kis felület kényszerítette a művészt arra, hogy az agancsos szarvas ábráját közel vigye az elöl haladó állathoz. Annak érzékeltetésére, hogy az egész jelenet a vízben játszódik le, óriási halakat rajzolt.
 
Az ősember megfigyelőképessége felülmúlhatatlan volt. Nemcsak egyes állatok körvonalait, hanem tovasuhanó mozdulataikat is ábrázolta. Feltűnő, hogy egyes karcolatokon az állatoknak nem két pár lábuk van, hanem jóval több, mint ahogy sokkal később a keleti költők ''hatlábúnak'' nevezik a lovakat.
Egy [[Vidraformák|vidra]] ábrázolásánál megmutatja gyomrának egész tartalmát, azt a sok halat, melyet a falánk állat elnyelt.
 
== A neolitikum művészete ==