Wikipédia

„MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Duke83 (vitalap | szerkesztései)
1 657 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Duke83 (vitalap | szerkesztései)
1 657 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
{{másolmány|2015 szeptemberéből|a szakasz|url=http://dobolaktanya.webnode.hu/rolunk/}}
=== Kezdetek ===
A zászlóalj jogelődje 1949. április 1-én alakult meg a 2. önálló lövészzászlóalj átszervezésével felállított 1. páncélos felderítő zászlóalj néven. Ugyanazon év őszén újabb szervezeti változtatásokat hajtottak végre és a Magyar Néphadseregben, amely az 1. páncélos felderítő zászlóalj számára is változásokat jelentett. MN 6324-es fedőszámon, a 83. felderítő zászlóalj elnevezést kapta. Az 1. páncélos hadosztály alárendeltségéből a 7. gépkocsizó lövészhadosztály alárendeltségébe került. A fegyverzeti anyagok és a technikai eszközök a már említett 2. önálló lövészzászlóalj esztergomtábori bázisáról kerültek átcsoportosításra, az újoncok behívása az északi területről történt (Pilis-Pétervásár).
 
Békehelyőrségei az említett időszakban: megalakulásakor Esztergomtábor, illetve Piliscsaba, majd Pétervásár, 1950-51-ben a miskolci Bocskai István Laktanya, 1951-55-ben az esztergomi laktanya (ezen belül a kanonoki épület, az esztergomtábori öreg laktanya, majd a Damjanich János Laktanya), 1956-60 között a gyöngyösi Táncsics laktanyaMihály Laktanya, majd 1961. szeptembertől a Hatvan-Nagygombosi laktanya.
 
A 83. felderítő zászlóalj 1950-ben és 1952-ben tiszti és tiszthelyettesi állományának részleges átadásával vett részt a 12. valamint a 2. felderítő zászlóaljak felállításában.
40. sor:
1956. októberében a felderítő zászlóalj Gyöngyös helyőrségben tartózkodott.
 
Az első felderítő képzést 1950. november 1–én kezdődött. Az éves kiképzési feladatokat az elöljáró szabta meg, az óra és tárgykör elosztását a felderítő csoportfőnökség határozta meg. A kiképzési év nyári (május 1.- október15.) és téli kiképzési időszakokból állt. 1955-ig a nyári kiképzés tábori körülmények között történt, m,ajdmajd ezt követően felállították a 2-4 hetes kihelyezéseket.
 
Az állományt 5-ös norma alapján látták el. Ez napi lebontásban ezekből állt: 160 gramm hús, 5 gramm szalonna, 20 gramm zsír és 600 gramm kenyér. Hentes árú akkor még nem szerepelt a normában, így reggelire, ebédre egyaránt levest kellett főzni.1957-től reggelinél eltörölték a levest, helyette felvágottat, sajtot és vajat biztosítottak.
 
Az 1960-as évek elején megkezdődött a zászlóalj technikai eszközeinek felváltása korszerűbb eszközökkel, melynek eredményeként a felderítő századok fő technikai eszköze a BRDM lett. Megjelentek az R-20 és R-30-as vezetékes híradó eszközök, megkezdődött a szovjet gyártmányú kézifegyverek lecserélésének előkészítése.
1962-ben került felállításra a mélységi felderítő szakasz, melyet a következő évben századdá fejlesztettek; ekkor kezdődött meg a mélységi képességek kialakítása, amely napjainkig meghatározza a zászlóalj arculatát.
 
=== Eger (1963-2007) ===
Az 1963. nyarán végrehajtott átszervezések során a felderítő zászlóalj korábbi hadrendi száma megszűnése után az MN 3855-ös hadrendi számot kapta valamint ekkortól használja a 24. felderítő zászlóalj elnevezést. Szintén abban az évben helyőrségváltást hajtott végre. A békeállomáshelye az egri Dobó István Laktanya lett a következő 44 évben.
 
Az új helyőrségben megkezdődött a 24. felderítő zászlóalj újjászervezése, amely nem csak állománytáblája alapján, hanem anyagi–technikai téren is minőségi fejlődést jelentett az alakulat számára.
 
Rendszeresítésre kerültek az [[AK-63]] és [[AMD-65]] gépkarabélyok, [[RPG-7]]-es kézi páncéltörő fegyverek, [[PA-63]] pisztolyok valamint különböző éjszakai irányzékok (NSZP-2, PPN-2). Az egyik felderítő század [[PT-76]]-os úszó harckocsikra lett átfegyverezve (korábban BRDM-ek voltak rendszerben); a logisztikai támogatás hatékonyabbá tétele érdekében pedig rendszeresítésre kerültek a CSCsepel-344, CSCsepel-346 és GAZ-69-es teherautók.
 
Az 1960-as években a sorállomány kiképzésének folytatása mellett megkezdődött a 2 éves tartalékos felderítő tisztképzés, majd annak megszűntét (1971)-es megszűnése után követőenlétrehozták a felderítő rajparancsnoki kiképzésképzést, amely az MN szintjén biztosította a hivatásos felderítő tiszthelyettesek képzését. Ezen kívül Egerben folyt a felderítő szakbeosztású személyekkatonák át- és továbbképzése is.▼
Az 1970-es években bevezetésre került a napi négyszeri étkezés 2 menüs önkiszolgáló rendszerben.
1968-ban, a csehszlovákiai eseményekbevonulás idején a felderítő zászlóalj és a [[MN 4. gépesített Lövészhadosztály|4. gépkocsizó lövészhadosztály]] közvetlen géppisztolyos zászlóalj állományából felállításra került a „ZÚGÓMADÁR” nevű harccsoport, melynek feladata a bevonulásban résztvevő magyar erők Budapestről induló logisztikai oszlopainak harcbiztosítása volt.▼
 
1974. tavaszán a zászlóalj katonái részt vettvettek a Sajó és a Tarna menti, majd 1979-ben a Szolnok környéki árvízvédelmi munkákban.▼
A zászlóaljnál folyó munka, az anyagi-technikai eszközök fejlesztése valamint az egri helyőrségben kialakult munkafeltételeknek köszönhetően az 1960-as évek második felétől megfigyelhető, hogy a 24. felderítő zászlóaljnál folyó munka egyre gyakrabban váltotta ki a különböző szintű elöljáró szervek elismerését.
 
1983-ban rendszeresítésre került 3 darab [[BMP-1]]-es valamint 1 darab BRM-1K harcjármű. A technikai eszközök jelentős része azonban egyre rosszabb állapotban voltkerült, az elhasználódás,mivel a fedett tároló helyek valamintés a technikai kiszolgáló állomások egyre romlórosszabb állapota miatt. Még ugyanabban az évben átadásra került a III.-as számú legénységi épület, amely a hivatásos tiszthelyettes képző iskolának adott otthont. A régi szenes pince átalakításával pedig ifjúsági klubot hoztak létrekerültek.▼
Íme, a teljesség igénye nélkül néhány példa:
*Az 1965. májusban végrehajtott HM szemlén az alakulat „JÓ” értékelést kapott.
*Az 1968. márciusban tartott HM „M” összekovácsolási és harcászati gyakorlat végrehajtása során „JÓ” értékelést kapott.
*Az 1974. október 14-15.-én tartott MN szintű felderítő módszertani bemutató során Pacsek József vezérőrnagynak különösen jó véleménye volt a látottakról illetve az állomány felkészültségéről.
*Az 1975. augusztus 6. és szeptember 6. között végrehajtásra került HM felügyeleti szemlén a V/040715/75.jkv. alapján összesítésben „JÓ” értékelést kapott.
*1979-ben a zászlóalj végrehajtotta a csapatfelderítő század PSZH átképzését, melyet az elöljáró hadtest parancsnokságról érkezett bizottság „JÓ”-ra értékelt.
 
1987-ben a [[RUBIN-feladat]] keretében megszüntetésre került a hadsereg/hadosztály/ezred szervezet. Helyébe a hadsereg/hadtest/zászlóalj szervezet lépett. Ennek megfelelően a gyöngyösi [[ MN 4. Gépesített Lövészhadosztály]] felszámolásra került és a 24. felderítő zászlóalj a [[3. Gépesített Hadtest]] közvetlen alárendeltségébe került. A MN 15. Gépesített Lövészhadosztály alá tartozó MN 67. felderítő zászlóalj beolvasztásra került a 24. felderítő zászlóaljba. Problémaként jelentkezett, hogy a nyíregyházáról átvezényelt hivatásos állomány lakáshelyzete nem oldódott meg.
▲Az 1960-as években a sorállomány kiképzésének folytatása mellett megkezdődött a 2 éves tartalékos felderítő tisztképzés, majd annak megszűntét (1971) követően a felderítő rajparancsnoki kiképzés, amely az MN szintjén biztosította a hivatásos felderítő tiszthelyettesek képzését. Ezen kívül Egerben folyt a felderítő szakbeosztású személyek át- és továbbképzése is.
Az átszervezések során a 24. felderítő zászlóalj anyagi technikai eszközök terén is fejlődésen ment keresztül. Más alakulatoktól átvett 40 darabdb [[PSZH]]-t, 17 darabdb Rádiófelderítő (RÁF) különleges gépkocsit, valamint nagy mennyiségű különböző típusú kézifegyvereket. A fejlesztések során a korábbi 6 ÖFJ számát 12-re, a 6 FCS számát 9-re növelték, valamint felállításra került a Rádiófelderítő (RÁF) század.▼
▲1968-ban, a csehszlovákiai események idején a felderítő zászlóalj és a [[MN 4. gépesített Lövészhadosztály|4. gépkocsizó lövészhadosztály]] közvetlen géppisztolyos zászlóalj állományából felállításra került a „ZÚGÓMADÁR” nevű harccsoport, melynek feladata a bevonulásban résztvevő magyar erők Budapestről induló logisztikai oszlopainak harcbiztosítása volt.
▲1974 tavaszán részt vett a Sajó és a Tarna menti, majd 1979-ben a Szolnok környéki árvízvédelmi munkákban.
 
Az 1990-es évek elejétől kezdve jelentős változások következtek be a Magyar Honvédség (MH) életében. Ez nem csak a korábbi szövetségi rendszer megszűnését jelentette, hanem a felkészülést is az önálló ország védelemre, majd később a csatlakozási folyamatok megkezdését; belépést a NATO-ba. A 24. felderítő zászlóalj alaprendeltetése továbbra is változatlan maradt: felderítő alegységek felkészítése és tevékenységének begyakorlása volt a legkülönbözőbb helyzetekben, felderítő adatok biztosítása az elöljáró szervek számára.▼
Az 1980-as évek elején jelentős változások következtek be a MN életében, melyek kihatással voltak a 24. felderítő zászlóalj tevékenységére is. A 90/1980-as HM parancs alapján 1981. szeptember elsejétől a MN minden alárendeltjénél áttértek a 3x8 hónapos szolgálati időről a 3x6 hónaposra. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a 0075/1981-es hadosztály parancsnoki intézkedés határozza meg a zászlóalj számára. Ezt követően tovább folytatódott az állomány felkészítése a különböző intenzitású harccselekmények felderítő biztosítására különböző körülmények között. Tovább folytatódott a MN szintű felderítő rajparancsnokok képzése, a hivatásos tiszthelyettesek felkészítése későbbi beosztásuk ellátására. A tartalékos felderítő tisztképzés –változó hosszúságú tanfolyamokkal és létszámmal- szintén végigkísérik az egész időszakot.
 
1991. augusztusában a tartalékos tiszti hallgatók felavatásával, a másodéves tiszthelyettes hallgatók kibocsátásával megszűnt a MH érdekű felderítő képzés;. ezzelEzzel párhuzamosan a HM 35/1991 számú parancs alapján ünnepélyes keretek között új csapatzászlót kapott az alakulat. A csapatzászló átvételét követően a zászlóalj megnevezése a ''MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj''-ra változott.▼
A zászlóalj törzs, a kiszolgáló alegységekkel valamint a behívott tartalékosokkal részt vett a „CSERHÁT-80” parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton. A „SOPRON-82” hadosztály harcászati gyakorlaton a 24. felderítő zászlóalj teljes személyi állománya részt vett.
 
Szintén az 1991-es évben megkezdődött az 1. és 2. csapatfelderítő századok feltöltése. 1991. szeptemberben a [[MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár]] [[Kalocsa]] helyőrségbe települt át, ezért a 24. BGFZBornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnoka átvette a laktanya parancsnoki és helyőrség parancsnoki beosztást is. Az elöljáró erre vonatkozó parancsa alapján megalakításra került a MH 210. területvédelmiTerületvédelmi ezredEzred valamint a MH 133. mélységiMélységi felderítőFelderítő tartalékképzőTartalékképző zászlóaljZászlóalj „M” előkészítő részlegei, egyúttal kikülönítésre kerültek és „M” zárolták az ehhez szükséges fegyverzeti és technikai eszközöket.▼
Szintén 1982. május 6-június 12. között mozgósítással egybekötött magasabb HKSZ-be helyezést hajtott végre a zászlóalj, melyet honvédelmi miniszteri szemle kísért. „A miniszteri szemle célja volt a 24. felderítő zászlóalj össztevékenységének, felkészültségének, az alaprendeltetés betöltésére való alkalmasságának és készenlétének komplex felmérése, a konkrét békehelyzetének és mozgósítás utáni feltöltöttségének figyelembe vételével.” Az ellenőrzés három fázisban került végrehajtásra; a szemlebizottság a látottakat, a HKSZ okmányok naprakészségét illetve a feladatok végrehajtását „JÓ”-ra értékelte.
 
A következő évben a délszláv válság idején 119 fővel, 18 gép- illetve harcjárművel a zászlóalj részt vett a déli határszakasz megerősítésében. A kijelölt állomány a feladatát sikeresen végrehajtotta, majd visszatért az egri Dobó István laktanyábaLaktanyába.▼
▲1983-ban rendszeresítésre került 3 darab [[BMP-1]]-es valamint 1 darab BRM-1K harcjármű. A technikai eszközök jelentős része azonban egyre rosszabb állapotban volt az elhasználódás, a fedett tároló helyek valamint a technikai kiszolgáló állomások egyre romló állapota miatt. Még ugyanabban az évben átadásra került a III.-as számú legénységi épület, amely a hivatásos tiszthelyettes képző iskolának adott otthont. A régi szenes pince átalakításával pedig ifjúsági klubot hoztak létre.
 
A ’90-es évek sok szempontból a folyamatos tanulás és gyakorlás időszaka volt, hiszen a Partnerség a békéért program, majd a NATO csatlakozás előszobájában mind fontosabb lett, hogy a zászlóalj katonái ismerjék és képesek legyenek alkalmazni az új típusú harceljárásokat. Ennek kapcsán megkezdődött az együttműködés nemcsak a szomszédos szintén a NATO-ba igyekvő országok hadseregeivel, hanem különböző nyugat-európai csere kiképzésen vehettek részt a zászlóalj katonái, majd miután hazatértek megszerzett tudásukat igyekeztek átültetni a magyar gyakorlatba, úgy hogy a beosztottak és a zászlóalj egésze minél többet profitáljon belőle. A BGFZ állományából meglehetősen magas azoknak az aránya, akik különböző külföldi tanfolyamokon vettek részt. Számunkra különösen hasznos, hogy ezeken a felkészítéseken nemcsak a tiszti és tiszthelyettesi, hanem a tisztesi állomány is részt vett.▼
A zászlóalj állománya számára problémát jelentett, hogy gyakorló ruházatuk folyamatosan elhasználódott, a központi készletből pedig nem hogy az új típusú gyakorlókkal, de sok esetben még régi típusúval sem lehetett pótolni. Élelmezés terén, a már korábban említett két választható menüből álló napi négyszeri étkezés maradt érvényben a rendelkezésre álló pénzügyi normák emelésével.
 
1999. márciustól júliusig, a [[kosovoi háború]] kapcsán a zászlóalj jelentős erőkkel vett részt a „VÍZESÉS” feladatban ahol az ország déli határszakaszainak megerősítését látták elmegerősítésében.▼
1987-ben a 00771/1986 sz. [[RUBIN-feladat]] keretében több lépcsőben különböző szervezeti változások léptek érvénybe a MN-ben, melyek hatással voltak a 24. felderítő zászlóaljra is. Ennek keretein belül az MN 5328-as fedőszámú nyíregyházi 67. felderítő zászlóalj beolvasztásra került a 24. felderítő zászlóaljba. Az új szervezeti struktúrára történő áttérés során sikeresen végrehajtották a kijelölt feladatokat. Problémaként jelentkezett a hivatásos állomány lakáshelyzetének megoldatlansága, valamint a technikai eszközök hadrafoghatóságának növelését nem sikerült megvalósítani.
 
▲Az átszervezések során a 24. felderítő zászlóalj anyagi technikai eszközök terén is fejlődésen ment keresztül. Más alakulatoktól átvett 40 darab [[PSZH]]-t, 17 darab RÁF különleges gépkocsit valamint nagy mennyiségű különböző típusú kézifegyvereket. A fejlesztések során a korábbi 6 ÖFJ számát 12-re, a 6 FCS számát 9-re növelték, valamint felállításra került a RÁF század.
 
A tudományos tevékenység, a gyakorlati tapasztalatok továbbfejlesztése mellett kialakult az egri laktanya és a felderítő zászlóalj jellegzetes hangulata és varázsa, amely mindig is a 24-esek sajátossága maradt. Ennek legfőbb jellemzője a bajtársiasság, az egymás iránti önzetlen segítségnyújtás volt - rendfokozattól függetlenül. A már korábban is említett 1982-es miniszteri szemle jegyzőkönyvének megállapítása szerint: „Magas fokú az emberekről való gondoskodás…”
 
▲Az 1990-es évek elejétől kezdve jelentős változások következtek be a Magyar Honvédség (MH) életében. Ez nem csak a korábbi szövetségi rendszer megszűnését jelentette, hanem a felkészülést is az önálló ország védelemre, majd később a csatlakozási folyamatok megkezdését; belépést a NATO-ba. A 24. felderítő zászlóalj alaprendeltetése továbbra is változatlan maradt: felderítő alegységek felkészítése és tevékenységének begyakorlása volt a legkülönbözőbb helyzetekben, felderítő adatok biztosítása az elöljáró szervek számára.
 
▲1991. augusztusában a tartalékos tiszti hallgatók felavatásával, a másodéves tiszthelyettes hallgatók kibocsátásával megszűnt a MH érdekű felderítő képzés; ezzel párhuzamosan a HM 35/1991 számú parancs alapján ünnepélyes keretek között új csapatzászlót kapott az alakulat. A csapatzászló átvételét követően a zászlóalj megnevezése a ''MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj''-ra változott.
 
▲Szintén az 1991-es évben megkezdődött az 1. és 2. csapatfelderítő századok feltöltése. 1991. szeptemberben a [[MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár]] [[Kalocsa]] helyőrségbe települt át, ezért a 24. BGFZ parancsnoka átvette a laktanya parancsnoki és helyőrség parancsnoki beosztást is. Az elöljáró erre vonatkozó parancsa alapján megalakításra került a 210. területvédelmi ezred valamint a 133. mélységi felderítő tartalékképző zászlóalj „M” előkészítő részlegei, egyúttal kikülönítésre kerültek és „M” zárolták az ehhez szükséges fegyverzeti és technikai eszközöket.
 
▲A következő évben a délszláv válság idején 119 fővel, 18 gép- illetve harcjárművel a zászlóalj részt vett a déli határszakasz megerősítésében. A kijelölt állomány a feladatát sikeresen végrehajtotta, majd visszatért az egri Dobó István laktanyába.
 
1993-ban a zászlóalj kijelölt állománya részt vett a „KUNSÁG-93” gyakorlaton, ahol a résztvevő állománynak már lehetősége volt nem csak elméletben elsajátítani, hanem a gyakorlatban is alkalmazni a MH új Harcszabályzatában foglaltakat. Az adott évben megrendezett háromtusa bajnokságon harmadik, a járőrbajnokságon első helyezést ért el a zászlóalj csapata. 1994-ben felderítő összevonás keretében (a 3. KK minden felderítő alegysége képviseltette magát) egy felderítő csoport az MH más alegységeivel közösen Tatárszentgyörgy mellett hajtott végre lőgyakorlatot, melynek fő célja a felbukkanó és a mozgó célok önálló felderítése és leküzdése volt. A kiképzési foglalkozások közül különösen nagy hangsúlyt kapott a vízi-, az ejtőernyős- és a hegyi-kiképzés. A különböző MH szintű sportversenyeken a katonai háromtusában harmadik, a járőrbajnokságon második helyezést ért el a zászlóalj csapata.
 
▲1999. márciustól júliusig a zászlóalj jelentős erőkkel vett részt a „VÍZESÉS” feladatban ahol az ország déli határszakaszainak megerősítését látták el.
 
A zászlóalj harcjármű vezetői állománya a PSZH vezetői kiképzést Debrecenben, a [[BTR-80]]-as vezetési gyakorlatokat [[Hódmezővásárhely]]en hajtotta végre.
 
▲A ’90-es évek sok szempontból a folyamatos tanulás és gyakorlás időszaka volt, hiszen a Partnerség a békéért program, majd a NATO csatlakozás előszobájában mind fontosabb lett, hogy a zászlóalj katonái ismerjék és képesek legyenek alkalmazni az új típusú harceljárásokat. Ennek kapcsán megkezdődött az együttműködés nemcsak a szomszédos szintén a NATO-ba igyekvő országok hadseregeivel, hanem különböző nyugat-európai csere kiképzésen vehettek részt a zászlóalj katonái, majd miután hazatértek megszerzett tudásukat igyekeztek átültetni a magyar gyakorlatba, úgy hogy a beosztottak és a zászlóalj egésze minél többet profitáljon belőle. A BGFZ állományából meglehetősen magas azoknak az aránya, akik különböző külföldi tanfolyamokon vettek részt. Számunkra különösen hasznos, hogy ezeken a felkészítéseken nemcsak a tiszti és tiszthelyettesi, hanem a tisztesi állomány is részt vett.
 
2003-tól évente Romániában, hegyi- és szakharcászati kiképzést hajt végre a zászlóalj állományából 25 fő. Szintén ekkortól, éves rendszerességgel szeptember-október hónapban 14 kiképzési napban felderítő és ejtőernyős közös szakharcászati kiképzést hajtottak végre a Romániából érkezett erőkkel.
109 ⟶ 82 sor:
NATO tagságból adódóan elsősorban a németországi és az Egyesült Államokban végrehajtott különböző felderítő, Ranger stb. tanfolyamok minden szempontból nagyon hasznosak a teljes személyi állomány részére.
 
1997-től katonáink megkezdték a részvételt a különböző nemzetközi missziókban, amely a Sínai-félszigeten és ciprusi ENSZ csapatok kötelékében került végrehajtásra, majd ezt követték a balkáni, iraki, afganisztáni stb. szerepvállalások. A zászlóalj tiszt, tiszthelyettes állományából többen teljesítettek 3 éves szolgálatot NATO törzsben, az ő tevékenységükről is elismerően nyilatkoztak parancsnokaik.
 
A társadalmi kapcsolatok és a 24. BGFZ kapcsolata is új irányt vett a ’90-es években. Folyamatos, jó kapcsolat alakult ki a Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel, a helyőrség jogelődjével a [[Magyar Királyi 14. Dobó István Honvéd Gyalogezred]] nyugállományú tagjaival. Az Egerbe látogató különböző katonai delegációk (pl.: belga, francia) - valószínűleg a profizmusnak és a vendégszeretetnek köszönhetően - szintén mindig szívesen látogattak el a helyőrségbe.
 
Az ezredfordulót követően az zászlóalj részt vett több MH szintű gyakorlaton is, ezek közé tartoznak –a teljesség igénye nélkül- a „DELTA-2001”, a „SZABLYA-2002”, a „BEVETÉSI IRÁNY 2005”, a „SOMLYÓI FOKOS I-II.”, a „STEADFAST INDICATOR 2006” vagy a „Terrorizmus elleni harc fő feladatai” című felkészítő foglalkozás levezetése 2006. februárban az MH SZFP alárendelt szervezetei részére.
 
A’70-es és ’80-as évek árvízvédelmi tevékenységéhez hasonlóan a zászlóalj részt vett a ’90-es évek valamint a legutóbbi 2006-os árvíz elleni védekezésben is.
119 ⟶ 88 sor:
Az ezredfordulót követően, az önkéntes haderőre történő áttérésre történő felkészülés során felújításra került a gyengélkedő, az étkezde, három legénységi épület, valamint a harcjármű tárolók. Négy gyakorló téren, több mint 600 hektáros területen kialakításra került az ejtőernyős földi gyakorlópálya valamint a felderítő akadálypálya.
 
A különböző szervezeti változások következtében a térségben található különböző helyőrségek folyamatosan felszámolásra vagy a 24. BGFZ-ba beolvasztásra kerültek. Elsőként a [[MH 35. Dobó István harckocsiHarckocsi dandárDandár]], majd a [[MH 80. Török Ignác gépesítettGépesített lövészdandárLövészdandár]], valamint más kisebb szervezeti elemek és bázisok felszámolásával valamint átcsoportosításával a gyöngyösi, abasári, verpeléti, mezőkövesdi helyőrségek gyakorlóterei és üdülői (pl. Tarnamérai) a zászlóalj alárendeltségébe kerültek. A zászlóalj nagyságát, fontosságát és speciális feladatrendszerét jelzi, hogy a [[3. Gépesített Hadtest|3. Gépesített Hadosztály]] alárendeltségében, majd a hadosztály szervezet megszűnése után a Szárazföldi Vezérkar, majd annak jogutód szerveinek a közvetlen alárendeltségébe tartozó saját állománytáblával rendelkező önálló ezred szintű szervezetként szerepelt a hadrendben.
[[File:MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj (Eger).PNG|thumb|MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj (Eger)]]
 
2007-ben a MH 24. BGFZ felszámolásra került, jogutódja a [[MH 5. Bocskai István Lövészdandár]] MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Debrecenben.
Feladatköre jelentősen megváltozott. Tervbe van vége az ún. "ISTAR" vagy "ISR" képesség létrehozása a 24. BGFZ bázisán. Több szerepet kap a hírszerző és elektronikai harcszázati tevékenység, a jelenlegi hagyományos felderítő képességek mellett.
[[File:MH 5-24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj jelenlegi felépítése.png|thumb|MH 5-24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj jelenlegi felépítése]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/MH_Bornemissza_Gergely_2._Felderítőezred”