„Enúma elis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az eposzról: clean up AWB |
|||
81. sor:
Az ''Enúma elis'' hasonló a sumer eposzokhoz, amelyekben gyakori a bevezetésben alkalmazott kozmogóniai „előjáték”. A teremtés története itt is csak keret Marduk történetéhez. Marduk akkor került a mezopotámiai mitológia élére, amikor már lényegében nem képződtek újabb epikus történetek, a világmagyarázat befejezett. Ezidőben átdolgozták a régi mondákat vagy egyszerűen szabadon cserélgették az istenek neveit. Az ''Enúma elis'' asszír változata például egyszerűen [[Assur (isten)|Assurt]] írja Marduk helyébe. Marduk egyrészt átveszi a korábbi főistenek szerepét, másrészt legyőzi a többi fontos istenséget, valamint megteremti az embert, ezzel igazolva a mitológiai fontosságát.<ref name=Gilgames1/>
Marduk az [[i. e. 18. század]]ban a [[Hammurapi törvényoszlopa|Hammurapi-sztélé]] feliratában a korábban jelentéktelen [[Babilon]] helyi amorita isteneként jelenik meg. Babilon politikai élre törésével párhuzamosan egyre előrébb került, a babiloni Marduk-papság már az [[i. e. 2. évezred]] közepén főistenként tisztelte, hasonlóképpen az [[Assur (település)|assuri]] [[Assur (isten)|Assurhoz]], akit helyileg szintén főistenként tiszteltek. Az [[ókori Egyiptom|egyiptomi]] szinkretizmussal ellentétes módon nem azonosították az azonos jellegű isteneket egymással, hanem egyszerűen felcserélték őket. Az [[i. e. 13. század|i. e. 13]]-[[i. e. 11. század|11. század]] fordulójától a babiloni panteon vezető helyére került. A Marduk-kultusz [[I. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|I. Nabú-kudurri-uszur]] idejében vált véglegesen és kizárólagosan a legfontosabbá. Az eposz Babilonban keletkezett, feltehetően Marduk papjai közül valakinek a műve, majd az [[i. e. 12. század]]tól kezdve erősen terjedt.<ref name=
Az eposzban eredetileg talán az istenek kötelező munkája, majd sztrájkja szerepelt, és csak később írták hozzá a Tiámat–Marduk küzdelmet. A két istenség harcát egyre inkább nem mezopotámiai, hanem attól nyugatabbi keletkezésűnek tartják, így nem lehet véletlen, hogy szélesebb körű elterjedése az [[Óbabiloni Birodalom]] bukása után, a [[kassúk|kasszita]] korban történt. A cselekmény teli van ellentmondásokkal, a teremtés aktusa például éppúgy két – egymásnak ellentmondó – verzióban szerepel benne, mint a [[Biblia|Bibliában]].<ref>{{Opcit|n=Sumer irodalom|o=339}}</ref>
| |||