Wikipédia

„Esterházy-kastély (Fertőd)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
formázás + apróságok
17. sor:
Mai formáját a [[18. század]] második felében nyerte el, [[Esterházy Miklós József|Esterházy (Fényes) Miklós]] elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a [[herceg]] fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a [[bécs]]i [[Schönbrunn]] és a [[párizs]]i [[Versailles]] méltó párja. A [[barokk]] épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó [[Esterházy család|Esterházy hercegek]] művészetpártoló tevékenysége révén a [[18. század]] végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a [[kastély]]. „Magyar [[Versailles]]”-nak is nevezik. A kastély fénykora [[1768]]-tól [[1790]]-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget [[1770]]-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi [[arisztokrácia|arisztokráciának]].
 
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az [[Esterházy család]]nak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.
 
== Története ==
25. sor:
A mai Fertőd elődje [[Fertőd|Süttör]] falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később [[1671]]-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. [[1681]]-ben [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette.
 
A mai kastély helyén korábban az [[1720]]-ban [[Esterházy József (országbíró)|Esterházy József]] irányításával megépített, U- alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban [[Sarród]] faluhoz tartozott. [[1762]]-ben [[Esterházy Miklós József|Esterházy (Fényes) Miklós]] megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú [[kastély|kastéllyá]] építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg [[Hefele Menyhért]] és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire [[1766]]-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett ''Eszterháza'' (ma [[Fertőd]] településrésze), amely az [[Esterházy-család]]ról kapta a nevét. [[1946]]-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
 
=== Jelene ===
36. sor:
[[Fájl:Esterházy fresko1.jpg|bélyegkép|balra|[[Freskó|Mennyezetfreskók]]]]
 
A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mildorfer ''Apollón diadala'' című [[freskó]]ját láthatjuk. A földszinten a ''(sala terrena)'' térkialakítása és gazdagon modellált sukkóistukkói hívják fel magukra a figyelmet. A [[kápolna]] freskóit is Josef Ignaz Mildorfer készítette [[1766]]-ban.
 
A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények: az egykori gazdasági igazgatóság épülete, az egykori muzsikaház (ami ma [[múzeum]] és [[polgármesteri hivatal]]), a hajdani lovarda épülete, a szálloda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély [[fertőszéplak]]i tengelyében lévő hídja.
47. sor:
Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az ''operaház'', a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a [[Muzsikaház (Fertőd)|muzsikaház]], majd kissé távolabb a ''vendégfogadó''. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a ''bábszínház'', a tisztviselői lakóházak két tömbje és a ''kaszárnya.''
 
A kapuhoz kétoldalt ívesen hajóhajló földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja <ref>Épületek közepén vagy sarkain előugró homlokzatrész</ref> oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íveskarúíves karú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó [[puttó]]kkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti. A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró [[timpanon]]ban, valamint a Belvedere [[Attika (építészet)|attikakorlátján]] az [[Esterházy-család]] [[címer]]e látható.
 
=== A kastély belső részei ===
[[Fájl:Fertőd díszterem.jpg|bélyegkép|230px|bal|A Díszteremdíszterem]]
 
A kastély mind a 126 szobája gazdag [[rokokó]] dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti ''díszterem'', és az ahhoz kapcsolódó ''zeneterem'', amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a ''Sala TerranaTerrena''. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, [[18. század]]i pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos [[tapéta|tapétával]], damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a ''„társasági zálák”.'' Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A [[bútor]]oknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]]-szoba, amelyben [[1773]]-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg [[1945]]-ig.
[[Fájl:Eszterháza operaház.jpg|bélyegkép|230px|jobb|Az Operaház tervrajzai 1784-ből]]
A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett ''kínai szoba''. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani.
 
A főépületre merőlegesen [[Esterházy Miklós József|Esterházy (Fényes) Miklós]] egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres ''Esterházy-Képtárképtár''. Benne megközelítőleg 650 darab festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a [[Szépművészeti Múzeum]]ban látható, ez a [[Raffaello Sanzio|Raffaello Santi]] ''Esterházy- Madonnája.'' A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló ''télikert'' volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg. Az eszterházi udvari élet egyik központja az ''operaház'' volt, amely még a [[19. század]]ban leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.
 
=== Kulturális tevékenység ===
67. sor:
=== A kastélypark ===
[[kép:Esterházy-kastély (4051. számú műemlék) 15.jpg|right|thumb|250px|A park egy része]]
A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban [[kápolna]] vagy egy-egy kegyszobor állt. A [[19. század]]ban a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az [[1800-as évek]] végén '' Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit'' hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.
 
A park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe:
* Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló [[mocsárciprus]]ok és a velük ültetett [[tölgy]]esek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
* A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.
* A harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhalmon létesített [[fenyő]]- és egzotaparkegzótapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit ([[1874]]-[[1910]]) és Esterházy Miklós Pál ([[1869]]-[[1920]]) kettős sírját.
 
== Jegyzetek ==
97. sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3029/ Légi felvételek]
* Eszterháza Központ kiadványai:
** Bartha János (szerk.) (2006): Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból;
** Vadászi Erzsébet (2007): Magyar Versália;
** Berényi László (2014): Esterházyak. Egy ezeréves család története I-II.;
** Filep István (2013): Fertőd, Esterházy-kastély;
** Varga Kálmán (2001): Mária Terézia Eszterházán;
** Varga Kálmán (n.é.): Nikolaus 1. Fürst Esterházy „Der Prachtliebende” und seine Zouberwelt;
** Fajcsák Györgyi (2007): Az örömök kertje, Az Esterházy-kastély hercegi lakosztályának lakk-kabinetje
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Fertőd)”