Wikipédia

„Albi (Franciaország)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
a apró jav.
37. sor:
|weboldal =www.mairie-albi.fr
}}
[[Fájl:Albi cathedral - innver view.jpg|thumb|left|170px|A Cathédrale Ste-Cécile belülről]]▼
 
'''Albi''' város [[Franciaország]] déli részén, [[Midi-Pyrénées]] régióban, [[Tarn]] megye székhelye.
 
Ennek a városnak a neve mindörökké összeforrott a [[XII12. század|XII12]]-[[XIII13. század]] nagy vallási mozgalma, a [[katharok|kathar eretnekség]] fogalmával, azért, mert [[1165]]-ben egy Albi melletti kis faluban, [[Lombers]]-ben gyűltek össze először nagy számban a mozgalom hívei.
 
== Története ==
▲[[Fájl:Albi cathedral - innver view.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|170px160px|A Cathédrale Ste-Cécile belülről]]
 
A katárokkatharok hite némiképpen módosított formája az úgynevezett [[Bogumilok|bogumil eretnekségnek]], amely a [[X10. század]]ban a [[Balkán (térség)|Balkánon]], mindenekelőtt [[Bulgária|Bulgáriában]] létezett, s a kereskedők útján jutott el erre a vidékre. Az albigensek magukat [[keresztények]]nek vallották, egyistenhívők voltak, egyetlen imájuk a [[Miatyánk]] volt, bibliaként [[János evangéliuma|János evangéliumát]] ismerték el, de elutasították a [[Katolikus egyház|katolikus]] vallás szinte minden más hittételét. Egyetlen szentségnek a halál előtti áldást, a ''Consolamentumot'' ismerték el. A négy püspök által irányított katár egyház tagjai két csoportból álltak: voltak a „Tökéletesek”, akik már a földön megtisztultak, s a többiek őket voltak kötelesek követni. A katárok a tisztaságot az aszkétizmus révén akarták elérni. A katár közösségek ugyanakkor összetartóak voltak. A hit nemcsak az egyszerű emberek körében terjedt, hanem a nemesek és főnemesek között is. Az egyház az eretnekség megjelenésének kezdetén még csak a térítés eszközeivel harcolt ellene. A hivatalos irányítók a [[III. Ince pápa]] által kiküldött legátusok voltak. [[1208]] januárjában azonban [[Arles]] mellett egy kis faluban egy albigens merénylő meggyilkolta a legátusok vezetőjét, Pierre de Castelnau-t. Ince ezek után hirdette meg a keresztes hadjáratot a katárok ellen. Az összesereglett keresztesek [[1209]] nyarán [[Lyon]]ból kiindulva kezdték meg a hadjáratot, [[Toulouse]], [[Béziers]], [[Carcassonne]] elfoglalásával. Ekkor már a kegyetlen katona, [[Simon de Montfort, Leicester 5. grófja|Simon de Montfort]] vezette a csapatokat. [[Languedoc-Roussillon|Languedoc]] városai, falvai egymás után kerültek a keresztesek birtokába, az albigensek közül ezrek végezték életüket máglyán, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket. Béziers elestét követően sok más városban is valóságos mészárlást rendeztek a keresztesek, egyedül [[Avignon]] városkában több százan pusztultak el, s az elfogott albigensek az [[inkvizíció]] ítélőszéke elé kerültek. A hadjárat gyakorlatilag [[1244]]-ben ért véget, [[Montségur]] elfoglalásával.
 
Bár az eretnekséget Albi városáról nevezték el, igazából nem ez volt a központjuk, s a hadjárat során gyakorlatilag ellenállás nélkül került a keresztesek kezére. A katolikus egyház közvetlenül a hadjárat befejeztével megkezdte a hatalom jelképeként a püspöki, majd a várra emlékeztető katedrális építését. Ettől kezdve Albi formailag ugyan Toulouse grófjainak a birtoka maradt, de a valódi hatalmat a helyi püspök gyakorolta.
74 ⟶ 73 sor:
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:Albi cathedral - outdoor view.jpg|thumb|leftbélyegkép|200px|Cathédrale Ste-Cécile]]
[[Fájl:Albi palais berbie.JPG|thumbbélyegkép|leftbalra|200px|Palais de la Berbie]]
* '''Cathédrale Ste-Cécile''' – a [[Tarn (folyó)|Tarn folyó]] déli partján emelkedik az ország egyik legkülönösebb katedrálisa. Tornya több mint 78 méter magas, a lapos tető körül kisebb tornyok magasodnak. Ellentétben a többi francia katedrálissal, teljes egészében téglából emelték. A támaszoszlopok félkörívesek, tetejük a tetőnél kis erőd, amelyek alatt a kisebb ablakok valósággal lőrések, az oldalhajók felett magasan kezdődő hatalmas ablakok is keskenyek. A hatalmas, négyszögletes torony is inkább donjonra emlékeztet. A templom építését [[1282]]-ben kezdték meg, de a végleges felszentelésre csak [[1480]] áprilisában került sor, ekkor készült el teljesen a rendkívül gazdag belső. A főbejárat a templom jobb oldalán nyílik, [[1520]] táján készült el. A kőből épült bejárati csarnok gazdagon dísztett, a késői gótika jegyében született, 51 lépcső vezet fel hozzá. Az egyetlen hajó belseje a szentéllyel együtt mintegy 100 méter hosszú, szélessége is, magassága is 30 méter. A belső támoszlopok között alakították ki a kápolnákat, a falak szinte minden négyzetcentiméterét festmények borítják. A templom szentélye, amely a hajó mintegy felét foglalja el minden oldalról csipkefinom, magas kőkerítéssel van elkülönítve. Az épület belsejét számos szobor díszíti, annak ellenére, hogy számos pusztult el a francia forradalom idején, a feljegyzések szerint kilencvennél több alak díszítette csak a szentélyt.
* '''Palais de la Berbie''' – a különös alakú, megerődített, de többször is bővített és átalakított palota a város püspökének a székhelye volt. Ma a ''Musée Toulouse-Lautrec'' van falai között. Építése megelőzte a katedrálisét, [[1265]]-ben kezdték meg, erős falakkal, vártornyokkal erődítették. Két évszázaddal később már a tornyok egy részét lebontották, átalakították, a palotához új szárnyat építettek. [[1922]]-ben nyitották meg benne a múzeumot. A századvég különös sorsú és életművű nagy festője, [[Henri Toulouse-Lautrec]] egy helyi arisztokrata család gyermeke volt. A városban érte gyermekkorában az a baleset, aminek következtében lábai sosem fejlődtek együtt testével, torz maradt. A múzeum a püspöki palotában a legnagyobb gyűjtemény műveiből, tucatnyi teremben mutatja be festményeit, rajzait, plakátjait, kora gyermekkorától haláláig. A kiállításon néhány más műalkotás és régészeti lelet is helyet kapott, legnevezetesebb közülük a ''Vénus du Courbet'', a régészek szerint 20000 éves kis szobor.
82 ⟶ 81 sor:
== Testvérvárosok ==
* {{zászló|Spanyolország}} - [[Girona]]
* {{zászló|USA}} - [[Palo Alto (Kalifornia)|Palo Alto]]
 
== Panoráma ==
{{széles kép|Albi panorama morning Wikimedia Commons.jpg|1300px1100px|<center>Albi egy panorámaképe</center>}}
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Albi_(Franciaország)”