„Epe (anatómia)” változatai közötti eltérés

Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az [[epehólyag]]ban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a [[patkóbél]]be bocsátja. Alkotói közül az [[ATC A05 – Epe- és májterápia|epesavak]] a [[zsírok]] emésztését segítik elő azok [[Emulzió|emulgeálásával]]. Színét a [[bilirubin]] és [[Hemoglobin|biliverdin]] festékanyagok ''(epefestékek)'' adják, amelyek a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] [[hemoglobin]]ja [[hem]] részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]⁺, [[kálium|K]]⁺, [[klór|Cl]]⁻,{{chem|[[hidrogén{{!}}|H]][[szén{{!}}|C]][[oxigén{{!}}|O]]|3|-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipideket]], [[enzim]]eket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az [[epehólyag]]ban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság ''(icterus)'' jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.