„Bajor Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tiv (vitalap | szerkesztései) Átirányítás ide: Bajorország |
a új Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{lektor}}
{{Történelmi ország infobox
| megnevezése =Bajor Királyság
| státusz =
| előd 1 = Bajor Választófejedelemség
| előd 1 zászló =Fahne Kurbayern.gif
| előd 2 =
| előd 2 zászló =
| utód 1 = Bajor Szabadállam
| utód 1 zászló = Flag of Bavaria (lozengy).svg
| utód 2 =
| utód 2 zászló =
| megalakulás éve = 1806
| megszűnés éve = 1918
| zászló = Flag of Bavaria (striped).svg
| zászló szócikke = Bajor Királyság zászlaja
| címer = Wappen Deutsches Reich - Königreich Bayern (Grosses).png
| címer szócikke = Bajor Királyság címere
| térkép = Deutsches Reich (Karte) Bayern.svg
| térképméret =
| térképaláírás = A Bajor Királyság a Német Császárságban
| főváros = [[München]]
| terület = 75.865
| népesség = 6.176.057 (1900)<br />6.524.372 (1910)
| pénznem = bajor forint (1806–1873)<br>német aranymárka (1873–1914)<br>birodalmi márka (1914–1918)
| nemzeti ünnep =
| himnusz = Heil unserm König, Heil!
| hivatalos nyelvek = [[német nyelv|német]]
| vallás = [[evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[Római katolikus egyház|katolikus]]
| államforma = alkotmányos monarchia
| államfő =
| államfő-helyettes =
| kormányfő =
| uralkodó = [[Bajorország uralkodóinak listája#Wittelsbach-házi királyok (1805–1921)|A bajor király]]
| dinasztia = [[Wittelsbach-ház]]
| törvényhozás =
}}
A '''Bajor Királyság''' ({{németül|Königreich Bayern}}) német államalakulat volt a mai [[Bajorország]], [[Saarpfalz-Kreis|Saarpfalz járás]] és rézben [[Rajna-vidék-Pfalz]] területén, amely e néven 1806–1918 között állt fenn.
== Történelem ==
{{bővebben|Bajorország történelme}}
[[Fájl:MaxI.jpg|thumb|200px|I. Miksa király|left]]
[[1805]]. [[december 26.|december 26-án]] a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi békében]] [[I. Miksa bajor király|Miksa választófejedelem]] – [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon császár]] híveként – királyi címet kapott, [[1806]]. [[január 1.|január 1-jén]] [[Bajorország uralkodóinak listája#Wittelsbach-házi királyok (1805–1921)|Bajorország királyává]] koronáztatta magát. Miután a [[Rajnai Szövetség (1806)|Rajnai Szövetség]] ''(Rheinbund)'' tagja volt, Franciaországot támogatta [[1805]]-ben [[Habsburg Birodalom|Ausztria]], majd 1806–1807-ben [[Porosz Királyság|Poroszország]] és [[Orosz Birodalom|Oroszország]] ellen, majd [[1809]]-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.
A francia haderő oroszországi veresége után Miksa [[1813]]. [[október 8.|október 8-án]], a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek ([[Tirol]], [[Salzburg]], [[Inn-négyszög]], Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a [[bécsi kongresszus]]tól megkapta [[Würzburg]]ot, és a [[Rajna]] nyugati partján, a régi [[Rajnai Palotagrófság|Pfalzi Választófejedelemségből]] is visszaadott területeket.
[[I. Lajos bajor király|I. Lajos király]] [[liberalizmus|liberális]] nézetei közismertek voltak, így trónra lépést általános helyeslés fogadta. Lajos támogatta a görög forradalmat, és fiát, [[I. Ottó görög király|Ottót]] ültette [[Görögország]] trónjára, 1832-ben.
Politikája az 1830-as forradalmak (különösen a franciaországi [[júliusi forradalom]]) után egyre inkább konzervatív irányba fordult és megingott hite a demokratikus intézményekkel szemben. A király és az országgyűlés között gyakran feszült volt a viszony. Már az Ötingen-Wallerstein-kabinet (1831–37) is jobbra tolódást jelentett az ország irányításában (Az 1832-ben megrendezett Hambacher Fesztiválon kifejezésre jutott a nép elégedetlensége a sok adó és szigorú [[cenzúra]] miatt), az ezt követő, [[Karl von Abel]] vezette kormány (1837-től) pedig kifejezetten konzervatív, [[ultramontanizmus|ultramontán]] (azaz a katolikus klérust támogató) politikát folytatott. Sok [[szekularizáció|szekularizált]] kolostort visszahelyezett eredeti státusába, és megkezdte a liberális alkotmány szétzilálását. Sorra megszüntették azokat a polgárjogokat, amelyeket korábban biztosítottak a protestánsoknak.
1848-ban [[II. Miksa bajor király|II. Miksa]]került a trónra, amikor egész Németország forradalmi lázban égett. Azt javasolta, hogy hozzák létre a két nagy konzervatív állam ellensúlyozására a kisebb területek ligáját, ezt azonban nem csak Ausztria és Poroszország ellenezte, hanem a frankfurti nemzetgyűlés is, amely egyetlen és egységes német állam megteremtésére törekedett. Bár Poroszország segítette Bajorországot a pfalzi felkelés leverésében, [[1849]]-ben, Miksa nem volt hajlandó szövetségre lépni az északi állammal, sőt azzal, hogy 1849-ben [[Ludwig Karl Heinrich von der Pfordten]]t nevezte ki főminiszterévé, lényegében kinyilvánította, hogy Ausztria oldalán áll. Trónra lépésekor liberális reformokat vezetett be többek között a miniszteri felelősség intézményét. Nem volt igazi politikus alkat; a politikai élet vezetését szívesen hagyta minisztereire. 1859-ben leváltotta Pfordtent és alkotmányos minisztériumot nevezett ki.
Miksa kitartóan támogatta [[Friedrich Emil August von Schleswig-Holstein-Sonderburg-Augustenburg|Augustenburgi Frigyes]] trónörökös herceget abban a vitában, amelyet [[Schleswig]] és [[Holstein]] hercegségek megszerzéséért folytatott. A herceg az [[Schleswig-holsteini háború (1848–1851)|első schleswig-holsteini háború]]ban (1848–1851) a németbarát felkelő hadsereget vezette [[Dánia]] ellen. A vereség után száműzték. Az 1860-as évek elején ismét fellángolt a konfliktus Dánia és Poroszország között. A bajor király agresszív álláspontját egyik európai állam sem támogatta, de Miksa meghalt, mielőtt érdemben foglalkozni tudott volna a kérdéssel. Halála után, 1864-ben a német államok katonai erőszakkal rendezték az ügyet ([[porosz–osztrák–dán háború]]).
Az [[Ausztria]] és [[Porosz Királyság|Poroszország]] között zajló [[Porosz–osztrák–olasz háború|héthetes háborúba]] (1866) Ausztria oldalán lépett be, majd miután az osztrákok vereséget szenvedtek, [[1867]]-ben Poroszországgal kötött egyezséget. [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] ajánlatát, hogy hozzanak létre egy francia–osztrák–bajor szövetséget, visszautasította, és amikor kitört az 1870-1871-es [[porosz–francia háború]], habozás nélkül Poroszország oldalára állt. Ekkor [[II. Lajos bajor király|II. Lajos]] ismerte fel, hogy a bajor hadügyi reform is elodázhatatlan, így miniszterelnöke, Hohenlohe és Prauckh hadügyminiszter segítségével komolyan modernizálták a bajor hadsereget. [[1870]] decemberében [[Otto von Bismarck]] javaslatára levélben hívta fel a német hercegeket egy új [[Német Birodalom]] megalakítására. Meghívta a trónra [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos porosz királyt]] és felajánlotta, hogy a két uralkodó felváltva vezesse az országot.
[[1871]]-ben a többi dél-német királysághoz (Württenberg, Szászország és a vezető Poroszország) hasonlóan az újonnan megalakult [[Német Birodalom]]hoz csatolta birtokait, így Bajorország, mint független királyság megszűnt. A felváltva viselt korona elképzelése nem teljesült, mint ahogy a Bajor Királyságnak ígért területeket sem kapta meg. Mindezek miatt, valamint azért, mert belefáradt minisztereivel vívott harcába, hogy megerősíthesse az egyház hatalmát (ellenezték Lajos [[Vatikán]]hoz való közeledési törekvéseit), egyre inkább visszavonult a politikai és a társasági élettől. Az 1880-as években szinte teljesen visszavonult a közélettől és csak szenvedélyeinek élt, a zenének és az építkezéseknek. Ebből kifolyólag egyre népszerűtlenebb lett az országban.
[[Fájl:Luitpold Bayern.jpg|thumb|200px|Luitpold herceg 1911-ben<br>Bajorország régense 1886 és 1912 között|left]]
Mikor Bajorország régense, [[Luitpold bajor királyi herceg|Luitpold herceg]] [[1912]] decemberében meghalt, a fia, [[III. Lajos bajor király|Lajos]], átvette helyét a régensi székben, és ő irányította az országot elmebeteg unokatestvére, [[Ottó bajor király|Ottó király]] helyett. [[1913]]. [[november 5.|november 5-én]] Lajos bejelentette a törvényhozásnak, hogy a régensség véget ért és Ottót lemondatta a trónról. III. Lajosként kezdte meg rövid uralkodását.
Az [[első világháború]]ban igyekezett a lehető legkisebb szerepet vállalni, bár ellenezte [[Erich Ludendorff]]nak, a német császári hadsereg tényleges irányítójának katonapolitikáját. [[Porosz Királyság|Poroszországban]] vakon megbízott, többek között ezért is lépett be a háborúba. Népszerűsége egyre csökkent. A szocialista [[Kurt Eisner]] vezette bajor felkelés (1918. november 7.) teljesen váratlanul érte. III. Lajos trónjáról nem mondott le, de [[1918]]. [[november 13.|november 13-án]] polgári és katonai tisztségviselőit felmentette a neki tett hűségesküjük alól. Ezt a cselekedetét Kurt Eisner lemondásként értelmezte, és az újonnan alakult köztársaság (a [[Bajor Szabadállam]]) miniszterelnöke lett.
=== Uralkodók ===
{{bővebben|Bajorország uralkodóinak listája#Wittelsbach-házi királyok (1805–1921)}}
<!--
== Gazdaság ==
=== Mezőgazdaság ===
=== Ipar és bányászat ===
=== Pénzrendszer ===
=== Kereskedelem ===
== Közlekedés ==
== Kultúra ==
=== Művészetek és látnivalók ===
== Oktatási rendszer ==
{{csonk-szakasz}}
-->
== Fordítás ==
* {{Fordítás|de|Königreich Bayern}}
== Jegyzetek és Források ==
{{források}}
== További információk ==
{{Wikisource|Bayern}}
* [http://www.gemeindeverzeichnis.de/gem1900/gem1900.htm?bayern1900.htm Königreich Bayern (Bezirksämter und Gemeinden) 1910]
* [http://sciencesoft.at/index.jsp?link=map&map=1 Karte vom Königreich Bayern], Maßstab 1:600.000, von F. Handtke, 16. Auflage. (Erscheinungsjahr vor 1918)
* [http://www.bayerische-landesbibliothek-online.de/ Bayerische Landesbibliothek Online] (umfangreiches Informationsangebot mit digitalisierten Werken)
* Haus der Bayerischen Geschichte: [http://www.geschichte.hdbg.de/ Geschichte Bayerns] – több nyélvbeb
* Haus der Bayerischen Geschichte: [http://www.koenigreichbayern.hdbg.de/ „Königreich Bayern 1806–1918“]
* Haus der Bayerischen Geschichte: [http://www.bildarchiv.hdbg.de/ Bildarchiv zur Bayerischen Geschichte] – inkl. Bilder und Videos
{{Portál|Németország|-|Történelem||}}
{{DEFAULTSORT:Bayernkiralysag}}
[[Kategória:A Német Császárság tagállamai]]
[[Kategória:Bajorország történelme]]
| |||