„Könyves Kálmán Gimnázium” változatai közötti eltérés

→‎Története: - Egy másik szócikkből, a "Budapest IV. kerülete" címűből raktam át ide ezt-azt, mert itt jobb helyen van.
(→‎Története: - Egy másik szócikkből, a "Budapest IV. kerülete" címűből raktam át ide ezt-azt, mert itt jobb helyen van.)
 
[[File:Könyves Kálmán High School 03.JPG|left|thumb|280px|Az épület az [[István út]] felől]]
A népességnövekedés hatására a századfordulóra szükségessé vált egy helyi gimnázium létesítése. Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én mondta ki a községi képviselő-testület az iskolaalapítást. Ebben az évben meg is nyílt a középiskola. Teljes kifejlődése az 1911-12. tanévben fejeződött be. Ekkor neve: ''Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium'' volt, s nyolcosztályos gimnáziumként működött. 1914A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis-ben költözöttvagy maialgimnáziumok, [[Tőryami Emil]]ma ésaz [[Pogányáltalános Móric]]iskolák általV-VIII. tervezettosztályainak klasszicizálófelel jellegűmeg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát rangot jelentett, öntudatot is épületbekifejezett.
 
Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sok száz éves település sem rendelkezett.
[[1949]] és [[1953]] között tanított az iskolában a neves magyar csillagász, [[Kulin György]], akinek vezetésével [[1950]] és [[1954]] között felépült az iskola tetején a mai [[Kulin-csillagda]].
 
Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája. Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emelünk ki: az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, [[Erkel Ferenc]] unokája. Az iskolában tanított 1911-12-ben [[Babits Mihály]], a híres költő is. Újpesti élményeit ''Kártyavár'' című regényében fogalmazta meg.
Az [[1956-os forradalom|1956-os harcokban]] az iskola és a csillagda is jelentős károkat szenvedett. Az épület felújítása után 1962-ben az obszervatóriumot is rendbehozták, de az ennek ellenére egy rövid periódust (1970-1976 közt, azaz [[Flórik György]] itteni tanári munkássága idején) leszámítva egészen 2000-ig szinte teljesen kihasználatlanul állt.
A gimnázium mai otthonába a Venetiáner utcai épületből 1914-ben, az [[első világháború]] évében települt át. A tervező műépítészek, [[Tőry Emil]] és [[Pogány Móric]] az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó [[mozaik]] kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.
 
[[1949]] és [[1953]] között tanított az iskolában a neves magyar csillagász, [[Kulin György]], akinek vezetésével [[1950]] és [[1954]] között felépült az iskola tetején a mai [[Kulin-csillagda]]. Az [[1956-os forradalom|1956-os harcokban]] a gimnázium épülete és a csillagda is ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett.
1994-től vezették be a hatosztályos képzést. 1999-ben kezdeményezték az épület felújítását, s négy tanterem, a díszterem és az előtér ennek keretében megújulhatott. Ezután sor került az elhanyagolt csillagvizsgáló felújítására és modernizálására is, ami 2000-2001-ben történt. Az új, modern távcsővel és számítógépes rendszerrel felszerelt obszervatóriumot 2001-ben adták át ünnepélyesen, s ekkor adták neki megálmodója és életre hívója után a [[Kulin-csillagda]] nevet is.
 
Az épület felújítása után 1962-ben az obszervatóriumot is rendbehozták, de az ennek ellenére egy rövid periódust (1970-1976 közt, azaz [[Flórik György]] itteni tanári munkássága idejét) leszámítva egészen 2000-ig szinte teljesen kihasználatlanul állt. A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.
 
1994-től vezették be a hatosztályos képzést. 1999-ben kezdeményezték az épület felújítását, s négy tanterem, a díszterem és az előtér ennek keretében megújulhatott. Ezután 2000-2001-ben sor került az elhanyagolt csillagvizsgáló felújítására és modernizálására is, ami 2000-2001-ben történt. Az új, modern távcsővel és számítógépes rendszerrel felszerelt obszervatóriumot 2001-ben adták át ünnepélyesen, s ekkor adták neki megálmodója és életre hívója után a [[Kulin-csillagda]] nevet is.
 
Ezután 2002 és 2006 között ''Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata'' jelentős anyagi áldozattal teljesen felújíttatta a gimnázium többi részét is, ami a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.
 
2013-ban az Öveges labor Európai uniós pályázaton az iskola jelentős összegű támogatást nyert. 2014 szeptemberére ennek felhasználásával elkészült a nemzetközi viszonylatban is modernnek számító Öveges-labor 1egy Kémiakémia-fizika-Fizika és 1 Biológiaegy laborralbiológialaborral.
{| class="wikitable"
|'''Tanárok és egyéb munkatársak a 2014-2015-ös tanévben'''