[[Fájl:Carbonate-3D-balls.png|thumb|right|200px| A karbonátion ({{chem|[[szén|C]][[oxigén|O]]|3|2-}}) pálcikamodellje]]
A '''karbonátok''' karbonátiont ({{chem|[[szén{{!}}|C]][[oxigén{{!}}|O]]|3|2-}}) tartalmazó [[vegyület]]ek. A karbonátok a [[szénsav]] sói. A karbonátion szabályos, sík háromszög alakú, benne a [[kötésszög]]ek 120°-osak. Az ion [[delokalizált]] [[elektron]]okat tartalmaz. A szimmetrikus szerkezet és a delokalizált elektronok miatt a karbonátok stabilabbak a szénsavnál. Az [[alkáliföldfémek|alkáliföldfém]]-karbonátok stabilitása a rendszám növekedésével növekszik, a magnézium-karbonát (MgCO<sub>3</sub>) például 540 °C-on bomlik el [[magnézium-oxid]]dá és [[szén-dioxid]]dá, a [[bárium-karbonát]] bomlási hőmérséklete lényegesen nagyobb, 1360 °C. A [[higany(II)-karbonát]] (HgCO<sub>3</sub>) már szobahőmérsékleten is bomlik.
Egyes, [[víz]]ben gyakorlatilag oldhatatlan karbonátok szén-dioxid tartalmú vízben feloldódnak, hidrogén-karbonát keletkezik.
8. sor:
== Fontosabb karbonátok ==
Az ismertebb természetes karbonátok közé tartozik a [[kalcium-karbonát]] ([[Kalcium|Ca]]<sub></sub>[[szén|C]]<sub></sub>[[oxigén|O]]<sub>3</sub>), a [[magnézium-karbonát]] ({{Mg}}[[szén|C]]<sub></sub>[[oxigén|O]]<sub>3</sub>), és a [[dolomit]] ([[Kalcium|Ca]]<sub></sub>{{Mg}}([[szén|C]]<sub></sub>[[oxigén|O]]<sub>3</sub>)<sub>2</sub>), melyek kőzetalkotó ásványok. A [[nátrium-karbonát]], vagy szóda (Na<sub>2</sub>CO<sub>3</sub>·10H<sub>2</sub>O) vizes oldatának [[lúg]]os [[pH|kémhatás]]a miatt tisztításra alkalmas, és mivel a [[kalcium]]- és [[magnézium]]ionokat csapadékként leválasztja, [[vízlágyítás|vízlágyítóként]] alkalmazható.
