„Folyáshatár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
valóságos feszültség |
a tartósfolyás |
||
5. sor:
4. Felkeményedés<br>
5. Kontrakció (keresztmetszet összehúzódás)]]
'''Folyáshatár''' az a [[mechanikai feszültség]], mely tiszta húzás esetén az anyag maradó, plasztikus alakváltozását okozza. Jelölése '''R<sub>e</sub>''' vagy '''σ<sub>e</sub>'''. Szerkezeti anyagaink (amikből gépeink, épületeink stb. felépülnek) rugalmas testek, ezt a rugalmasságot azonban csak bizonyos terhelésig tartják, ennél a terhelésnél nagyobb erők esetén a testek maradó alakváltozást szenvednek.
[[Kép:Acel-szen.jpg|thumb|250px|left|Szénacélok szilárdásgi értékei a széntartalom függvényében]] A folyáshatárt a szerkezeti anyagokra [[szakítóvizsgálat]]tal lehet megállapítani. A folyáshatár némely anyag [[szakítódiagram]]ján jól látható ponton fekszik, de vannak olyan anyagok, ahol a görbe lefolyásából ezt a feszültséget nehéz megállapítani, ebben az esetben a 0,2%-os maradó fajlagos megnyúláshoz tartozó feszültséget tekintik folyáshatárnak. A folyáshatár a folyás kezdetekor mérhető '''R<sub>e</sub>''' húzóerő és az alkatrésznek a húzóerőre merőleges '''A''' keresztmetsztének a hányadosa:
::<math>\sigma_e=R_e=\frac {F_e} A</math> [N/mm²]
11 ⟶ 13 sor:
A folyáshatár csak névleges feszültség, a valóságos feszültségnél figyelembe kellene venni az alkatrész terhelés alatti keresztmetszetét, mely a terheletlennél kisebb. Ezért a valóságos feszültség a névlegesnél (mérnökinél) mindig nagyobb.
A szilárd anyagok nagy része magasabb, az enyagminőségtől függő hőmérsékleten állandó terheleés alatt lassan, de állandóan plasztikus alakváltozást szenved. Ezt a jelenséget kúszásnak vagy [[tartósfolyás]]nak nevezik. Folyáshatárról olyan hőmérsékleteknél beszélünk, ahol az anyag tartósfolyása még nem lép fel.
[[en:Yield (engineering)]]
| |||