Wikipédia

„Aleppó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
javítások
16. sor:
 
== Nevének eredete ==
A legnépszerűbb etimológiai fejtegetés szerint a Halab név a ''halaba'' (fejni) igéből származik. A történet szerint a biblilaibibliai [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]] itt saját kezűleg fejt [[tej]]jel vendégelte meg az átutazó vándorokat, innen a város neve Halab. Elképzelhető, hogy köze van a „fehér” jelentésű [[arámi nyelv|arámi]] ''halaba'' szóhoz, amely a környék talajának vagy köveinek színére utalhat. Az [[arámi nyelv|arameus]] és [[ugarit]]i nyelven egyaránt ''ḫlb'', ezeket megelőzően ''Ḫalap/b, Ḫallab(a), Ḫalba, Ḫalbi'' és ''Ḫalpa'' alakokban fordul elő.<ref>{{Opcit|n=RLA-4|o=50}}</ref>▼
 
▲A legnépszerűbb etimológiai fejtegetés szerint a Halab név a ''halaba'' (fejni) igéből származik. A történet szerint a biblilai [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahám]] itt saját kezűleg fejt [[tej]]jel vendégelte meg az átutazó vándorokat, innen a város neve Halab. Elképzelhető, hogy köze van a „fehér” jelentésű [[arámi nyelv|arámi]] ''halaba'' szóhoz, amely a környék talajának vagy köveinek színére utalhat. Az [[arámi nyelv|arameus]] és [[ugarit]]i nyelven egyaránt ''ḫlb'', ezeket megelőzően ''Ḫalap/b, Ḫallab(a), Ḫalba, Ḫalbi'' és ''Ḫalpa'' alakokban fordul elő.<ref>{{Opcit|n=RLA-4|o=50}}</ref>
 
Az arab nevet az [[Oszmán Birodalom|török]] hódítók ''Halep''ként használták, melyet a [[franciák|francia]] kereskedők ''Alep''ként honosítottak meg [[Európa|Európában]]. Ennek [[olasz nyelv|olaszos]] formája a magyarban is ismert ''Aleppó''.
31 ⟶ 30 sor:
A hettita fennhatóság alatt először [[I. Szuppiluliumasz hettita király|I. Szuppiluliumasz]] fia, [[Telipinusz halapi király|Telipinusz]] herceg, [[Kilikia|Kizzuvatna]] főpapja kapta meg birtokul. I. e. 1312-es halála után fia, [[Talmi-Szarruma halapi király|Talmi-Szarruma]] vette át a kormányzást, aki a [[kádesi csata]] során önálló seregtesttel erősítette a hettita haderőt. Talmi-Szarruma halálával a város a szintén I. Szuppiluliumasz leszármazottai által kormányzott [[Karkemis|Kargamis]] része lett.
 
A [[Hettita Birodalom]] bukása után a korábban hettita hercegek kormányzására bízott Aleppó az ún.úgynevezett [[Újhettita királyságok|újhettita államok]] sorába került, és az [[i. e. 9. század]] első felében [[II. Assur-nászir-apli]] hadserege révén bekövetkezett [[Asszíria|asszír]] hódításig az is maradt. A terület Kargamistól elszakadva az [[Alalah–Ugariti Királyság]] (Ḫattina vagy Unḳi) része lett, majd a további politikai változásokkal a frissen alakuló [[Hamá]] államhoz került. Hamát fejedelmének, [[II. Zakir]]nak győzelmi sztéléje ([[Zakkur-sztélé]]) Aleppótól 45&nbsp;km-re került elő. Ebben Zakir a damaszkuszi [[III. Barhadad]] támadása sikeres visszaverésének állított emléket. Halap később az [[Újbabiloni Birodalom|Újbabiloni]], majd az [[Óperzsa Birodalom]] része lett, míg [[i. e. 333]]-ban a [[makedónok|makedón]] [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] meg nem hódította.
 
Nagy Sándor halála után a területen berendezkedő Szeleukida Birodalom alapítója, [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|I. Szeleukosz Nikatór]] a hasonló nevű makedóniai település után a ''Beroia'' nevet adta neki, amit a [[7. század]]ban bekövetkezett [[arabok|arab]] hódításig megőrzött.
48 ⟶ 47 sor:
 
=== Újkor ===
Az [[első világháború|I. világháborút]]t követően a francia mandátumterülethez került, és [[1946]] óta a független Szíria része. A [[20. század]]ban rohamosan fejlődő várost [[2006]]-ban az [[Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet]] az [[iszlám]] kultúra fővárosának nevezte ki. A városban körülbelül 200 [[minaret]] található.<ref>{{Nagy képes földrajzi világatlasz}}</ref>
 
== Városkép ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Aleppó”