Wikipédia

„Magyar Elek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Magyar Elek
| kép = Magyar Elek és Gundel Károly.jpg
| képméret =
| képaláírás = Magyar Elek (balra) és [[Gundel Károly]] 1933-ban
| születési név =
| születés helye = [[Budapest]]
| születés dátuma = [[1875]]. [[augusztus 14.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1947]]. [[május 16.]] {{életkor-holt|1875|08|14|1947|05|16}}
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = újságíró, gasztronómiai szakíró
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Magyar Elek''', ''Magyar Elek János'' alias ''Ínyesmester'' ([[Budapest]], [[1875]]. [[augusztus 14.]] – [[Budapest]], [[1947]]. [[május 16.]]) újságíró, gasztronómiai szakíró.
 
== Élete ==
 
A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista főgimnáziumban]] érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. [[1901]]-től a Magyarország című lap munkatársa, majd [[1917]]-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A [[Pesti Napló]]ban inkognitóban, ''Inyesmester'' álnéven évekig vezette ''Fejezetek az ínyesmesterség köréből'' címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. ''Az ínyesmester szakácskönyve'' című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "''az Inyesmester könyve minden európai látóköre - vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja - mellett is teljesen magyar könyv''" az irodalomhoz sorolta, "''noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza''." [[1945]] után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.
 
==Családja==
 
Szülei Magyar Elek és Klaisz Anna. Fia [[Magyar Bálint (színháztörténész)|Magyar Bálint]] színháztörténész, unokái [[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]], politikus, miniszter és [[Magyar Fruzsina]] dramaturg.<ref>[http://www.csepeli.com/kotet/csepeli60_magyar_balint.pdf Magyar Bálint: A mi történetünk], Csepeli György honlapja, {{PDF}}</ref> Első felesége Kürthy Berta
(1884–1915), [[Kürthy Emil]] újságíró és Szemere Gizella lánya, [[Szemere Bertalan]] unokája volt. Második felesége Visy Mária (1883–1939), Visy (Visi) Imre, újságíró és GálosGábos Irma, Annaszínésznő lánya, akivel 1917. július 4-én Budapesten kötött házasságot.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12337-50874-11 A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 408/1917. folyószáma alatt.]</ref>
 
== Művei ==
[[Kép:Magyar Elek 1903.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Magyar Elek a bécsi derbin 1903-ban]]
* Tiszavirágok (versek, Budapest, 1910)
* Pesti históriák (karcolatok, Budapest, 1920)
* Az Ínyesmester szakácskönyve (Budapest, 1933, Athenæum)<ref>2200 recept. Budapest, 1932. Atheneum. 510 p.
:Ua. 2500 recept alcímmel [1937.] 511 p.
:Ua. Új, lényegesen bővített kiadás [1939.] 592 p.
:Ua. új lenyomat [1941.]
:Új, bővített kiadás. Budapest, [1946.], Athenaeum. 592 p. – 24 cm
:Ugyanaz [1948.], 596 p.
:Új, átdolgozott kiadás: [1950.], 328 p. – 20 cm Népszerű kiadás a szerző nevének feltüntetésével.
:Új, lényegesen bővített kiadás [1952.], 592 p. Buenos Aires, Délamerikai Magyarság Kiadó
:Másik kiadás: 1953. Művelt Nép. 291 p. – 24 cm
:Másik kiadás: 1955. Műszaki Kiadó. 524 p. (Szerkesztő: Szántó Endre)
:Megjelent még 1957-1960 között cseh nyelven 5 kiadásban, 1956-1960 között német nyelven 8 kiadásban, 1955-1957 között orosz nyelven 4 kiadásban.</ref>
* Az Ínyesmester 1000 új receptje (Budapest, 1935, Athenæum)<ref>[[Főbb fejezetek:]] Előételek – Takarékos konyha – Ötórai tea, uzsonna-vacsora, hideg konyha. Budapest, 1935. Atheneum. 255 p.</ref>
* Az Ínyesmester éléskamrája – Befőzés, házi konzerválás, (Budapest, 1974, Mezőgazdasági Kiadó)
{{idézet|Nagy kiadóink ritkán bocsátanak piacra oly igaz és irodalmi művet, mint ez a szakácskönyv.|[[Babits Mihály]]}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09805.htm Életrajzi lexikon]
* [http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/3/toll_es_inyesmesterseg Tasnádi Gábor: :Toll és Ínyesmesterség - Szakácskönyv "az irodalmi örömök régiójában" és a cenzúra árnyékában]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00552/17271.htm Babits Mihály: Könyvről könyvre - kritika az Ínyesmester szakácskönyvéről Nyugat 1933. 4. szám]
 
== További információk ==
* [http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/magyar.htm Magyar Elek: Fejezetek a vurstli multjából ''(Pesti Históriák, Bp., 1920)'']
* [http://www.konyhamester.hu/a_r_t/recept/229.htm Borjúbécsi (Magyar Elek módra)]
* [http://www.matrozkocsma.hu/pdf/2009_tavasz_1.pdf Az ínyesmester: A borjúpörkölt, Dunaparti Matróz Kocsma, IV. évfolyam 1, szám]
 
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar szakírók]]
[[Kategória:1875-ben született személyek]]
[[Kategória:1947-ben elhunyt személyek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Elek”