„Perényi Imre (nádor)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: [[Commons:File:Perényi_Imre_nádor_és_Perényi_Ferenc_püspök_emléktáblája_I_kerület_Uri_utca_60_.JPG|Perényi_Imre_nádor_és_Perényi_Ferenc_püspök_emléktáblája_I_kerület_Uri_utca_60_.JPG]…
aNincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
Nagybátyja, [[Perényi János]] zempléni [[ispán]] az [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászlót]] megválasztó és az országba hívó főnemesek között volt. Apja, István tárnokmester ugyan közeledett a Hunyadiakhoz, de [[1471]]-ben [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] ellen fordult és Kázmér lengyel herceget támogatta. Mátyás ezért birtokvesztésre ítélte, de az elkobozott birtokokat még ő visszaadta Imrének. [[1498]]-tól [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[asztalnokmester|főasztalnokmestere]].
 
[[1502]]-ben [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] fogadására II. Ulászló főúri delegációt küldött a határra, amelynek vezetője volt. A királyné a továbbiakban is támogatta őt, valószínűleg jó benyomást tett rá. [[1504]]-ben a királyné és [[SzatmárySzatmári György (esztergomi érsek)|Szatmári György]] kancellár segítségével nádor lett, mely funkciójában az úgynevezett „udvari párt” egyik vezetője. Ugyanebben az évben – jó egy éven keresztül – jegyese volt [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Annának]] Ulászló óhajából. Az [[1505]]-ös [[országgyűlés]]en ellenezte az idegen uralkodók választását eltiltó határozatot, a [[rákosi végzés]]t, bár később politikai megfontolásból aláírta. [[1506]]-ban a királyné koraszülés következtében elhunyt, II. Ulászló kedélybeteggé vált, és az elhanyagolt kormányzati feladatokat nagyrészt Szatmáry és Perényi végezték el. Ekkor kapja [[Füzér (település)|Füzér]] várát és tartozékait a királytól. [[1509]]-ben teljhatalmú kormányzó a király távollétében. A [[I. János magyar király|Szapolyai János]] köré szerveződő köznemesi ellenállást ezidőben sikerrel tompította.
 
[[1512]]-től két évig viselte a horvát báni címet, [[Beriszló Péter]]rel együtt. [[1513]]-ban Szapolyai Jánossal együtt országos főkapitánnyá választották. [[1514]]-ben jelentős szerepe lehetett abban, hogy a király és az országgyűlés által egyaránt elfogadott, [[Werbőczy István]] által szerkesztett [[Tripartitum]] kihirdetés híján nem vált országos törvénnyé.