„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

A [[török hódoltság]] ideje alatt a hódoltsági területeken elméletben fennmaradt az egyházmegyerendszer, a püspökségekre épülő lelkipásztori ellátás azonban a gyakorlatban nagyon meggyengült. A pasztorális szolgálatot az e területeken bizonyos szabadsággal mozgó [[Ferences rend|ferences]] barátok, illetve néhol [[Jézus Társasága|jezsuiták]] tudták ellátni, akiknek vezetőit a hódoltsági területek egyházmegyéinek élén álló, de a királyi Magyarország területén élő püspökök esetenként helynökeiknek nevezték ki. Egyházmegyei keretben működő papok ebben az időszakban a török uralom alatt álló vidékeken csak szórványosan, a váci és az egri egyházmegyék területén láttak el plébániákat.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/K/katolikusok%20a%20t%C3%B6r%C3%B6k%20h%C3%B3dolts%C3%A1gban.html |title=katolikusok a török hódoltságban |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> Mivel az esztergomi főegyházmegye székhelye és területének kisebb, [[dunántúl]]i része a korszak jelentős részében török uralom alatt volt, viszont az érsekség területének nagyobb, [[felvidék]]i része kívül maradt az állandó megszállás hatókörén, ezért [[Esztergom]] eleste után az érsek [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ba tette át székhelyét, és ez a helyzet [[Buda visszafoglalása]] után is, egészen [[1820]]-ig fennmaradt.<ref>{{cite web |url=http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?&fm=1&am=1 |title=Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye története |work=http://www.esztergomi-ersekseg.hu |accessdate=20150406}}</ref> Nagyszombat érseki székhely mivoltának hagyománya hatással van a jelenlegi [[szlovákia]]i egyházszervezet [[Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye|elrendezésére]] is.

 

 

A török kiűzése után fokozatosan történt meg a volt hódoltsági területeken az egyházszervezet visszaállítása. Az egyházmegyei rendszer nagyobb arányú modernizálására [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] tett kísérletet, amikor a különösen nagy területű [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi főegyházmegye]] és [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi]] egyházmegye, valamint a [[Győri egyházmegye|győri]] és [[Zágrábi főegyházmegye|zágrábi]] egyházmegyék területéből kihasítva létrehozta a [[Besztercebányai egyházmegye|besztercebányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]], [[Szepesi egyházmegye|szepesi]], [[Székesfehérvári egyházmegye|székesfehérvári]] és [[Szombathelyi egyházmegye|szombathelyi]] püspökségeket. 1804-ben történt meg az [[Egri főegyházmegye|egri egyházmegye]] érsekségi rangra emelése, miközben területéből kiszakítva létrejött a [[Kassai egyházmegye|kassai]] és a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]], melyek érseki tartományába kerülve szuffragáneus egyházmegyéi lettek.

** [[Egervölgyi Református Egyházmegye]]

** [[Zempléni Református Egyházmegye]]

* A [[Tiszántúli Református Egyházkerület]] (székhelye: [[Debrecen]]) egyházmegyéi:

** [[Békési Református Egyházmegye]]

** [[Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye]]

** Szatmári Református Egyházmegye

* A [[Dunamelléki Református Egyházkerület]] [http://www.raday28.hu] (székhelye: [[Budapest]]) egyházmegyéi:

** [http://www.baranya.ref.hu Baranyai Református Egyházmegye]

** [[Tolnai Református Egyházmegye]]

** [[Vértesaljai Református Egyházmegye]]

* A [[Dunántúli Református Egyházkerület]] (székhelye: [[Pápa (település)|Pápa]]) egyházmegyéi:

** [[Mezőföldi Református Egyházmegye]]