'''Törzsudvarnok''' [[1319]]-ig királyi birtok volt, ekkor [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király '''Karthali Tamás''' illyédi várnagynak és Etele nevű testvérének adományozta
A [[középkor]]ban [[Torontál vármegye|Keve vármegyéhez]] tartozott, neve [[1332]]-[[1337]] közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt. [[1452]]-ben az Ittebei család birtoka volt, [[1508]]-ban azonban már csak mint puszta volt említve. [[1508]]-ban [[II. László magyar király|II. László]] király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a [[15. század]] utolsó évtizedében még fennállt, a [[17. század]]ban azonban ismét elpusztult és a [[Claude Florimond de Mercy|Mercy-féle]] térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még [[1779]]-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg [[1825]] körül, majd [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Krassó vármegye|Krassó vármegyékből]] bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos [[Szőlősudvarnok|Szőlősudvarnokra]]ra költöztek. [[1838]]-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt. [[1910]]-ben 863 lakosából 602 [[Magyarok|magyar]], 254 [[Németek|német]] volt. Ebből 827 [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 13 [[Kálvinizmus|református]], 16 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti ortodox]] volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Torontál vármegye]] Nagybecskereki járásához tartozott.
