„Hozzáférhetőségi heurisztika” változatai közötti eltérés

A '''hozzáférhetőségi heurisztika''' – melyet gyakran neveznek ''elérhetőség-heurisztikának'' is – kimondja, hogy egy esemény elképzelhető okait, bekövetkezésének valószínűségét, illetve annak gyakoriságát sokszor az alapján ítéljük vagy becsüljük meg, hogy milyen könnyen jutnak eszünkbe a hozzá kapcsolódó [[Emlékezet|emlékeink]], tapasztalataink. Esetleg az adott esetben az eseménnyel kapcsolatos példák. Tehát, mivel könnyen felidézhetőek ezek az [[Információ|információkinformáció]]k, akár extrém voltuk miatt, vagy csak mert sűrűn hallunk róluk, egy hasonló esemény előfordulását lehetségesebbnek fogjuk tartani, mint amilyen az valójában.

Ez a [[Heurisztika|heurisztika]] kihathat a benyomásaink kialakulására is. A benyomásaink kialakulását befolyásolják a látható jelek ([[Testbeszéd|testbeszéd]], [[Viselkedés|viselkedés]] stb.). Ezek minél könnyebben felidézhetőek, illetve minél könnyebben észlelhetőek, annál valószínűbb a befolyásoló hatásuk.

:Az egyik ilyen forrása a torzításnak a „visszaemlékezés könnyűsége”. Például, ha mondjuk gyilkosság elkövetéséről többet hallunk a híradóban, mint betörésről, akkor azt gondoljuk, hogy általában több gyilkosság történik, mint betörés. Minél frissebbek, és minél élénkebben élnek bennünk ezek a példák, annál jobban befolyásolják döntésünket.

:A másik lehetséges forrás a „visszakeresés könnyűsége”. Minél egyszerűbb utánanézni/utánakeresni egy adatnak, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki. Akár a [[Emlékezet|memóriánkban]] keressük, akár külső forrásra hagyatkozunk Például könnyebb a szobák méretét nagyságrendekben tárolni, mint négyzetméterre átszámolva, így könnyebb visszakeresni - „a mi nappalink akkora mint a fürdőszoba nálatok”

:A harmadik forrás a „feltételezett oksági kapcsolatok”. Gyakran oksági kapcsolatot feltételezünk abban az esetben, ha két esemény együttes bekövetkezésének példái könnyen felidézhetőek. Például „a [[Zene|zenészek]] előbb nyúlnak [[Drog|drogokhozdrog]]okhoz, mint bárki más” (Gyakrabban kerül a média figyelmének középpontjába egy híresség droghasználata, mint egy átlagemberé.) Az így kapott következtetés természetesen csak torzítás, hiszen szélesebb körű [[Kognitív tudomány|kognitív feldolgozásra]] lenne szükség a valós eredményhez.