Wikipédia

„Sűrűség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Termodinamikai állapotjelzők kategória eltávolítva; Fizikai mennyiségek kategória hozzáadva (a HotCattel)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
clean up AWB
30. sor:
== További mértékegységek ==
A '''sűrűség''' [[SI]] mértékegysége [[kilogramm]] per [[köbméter]]: kg/m³. Szabályos, az SI egységből prefixummal képzett még a [[gramm]] per [[köbcentiméter]]: g/cm³, és a [[kilogramm]] per [[köbdeciméter]]: kg/dm³. Az SI által elfogadott rendszeren kívüli további mértékegységek, mint a [[liter]] és a [[tonna]], széles választékot kínálnak a sűrűség kifejezésére, pl.: kilogramm per liter: kg/l.
Az [[USA hagyományos mértékegység rendszer]]e szerint a sűrűséget font per köblábban (lb/ft³), font per köbyardban (lb/yd³), font per köbhüvelykben (lb/in³), uncia per köbhüvelykben (oz/in³) (1 uncia = 28,35 g), font per gallonban (lb/gal), font per bushelben (lb/bu) (1 bushel = 290,79 l), valamint a mérnökök által használt slug per köbméterben (1 slug = 14,6  kg) mérhetjük.
 
A tiszta víz sűrűsége 101 325 Pa nyomáson 3,98 °C-on (277,13 K) a legnagyobb: 999,972  kg/m³.
 
[[1901]]-től [[1964]]-ig a litert 1  kg víz minimális térfogataként definiálták, mivel a tiszta víz legnagyobb sűrűsége kb. 1,000000  kg/l (most 0,999972  kg/l). Sokáig tehát ez a meghatározás volt hatályban, mígnem kiderítették a tiszta víz tényleges maximális sűrűségét, ami 0,999972  kg/dm³. Így a diákoknak ebben az időszakban olyan rejtett tényeket kellett megtanulniuk, mint például a köbcentiméter és a milliliter teljes eltérése. (1 ml = 1,000028  cm³). Ezt az értéket kapjuk, ha a reális folyadék kompresszibilitását nem a Pa, hanem a bar mértékegységgel definiáljuk.
 
== A sűrűség mérése ==
 
A folyékony anyagok sűrűségét [[areométer]]rel (αραιός azt jelenti: híg) és [[piknométer]]rel (πυκνός azt jelenti: sűrű) mérik. A [[piknométer]] egy pontos térfogatú üvegedény. Egy arra alkalmas folyadékot használ (pl. [[víz|vizet]] vagy [[higany]]t) a térfogat [[Arkhimédesz|arkhimédesz]]i elv szerinti meghatározására. ISO szabványa: ISO 1183-1:2004. Szilárd anyagok sűrűségének mérésére [[gázpiknométer]]t használnak.
 
== Anyagok sűrűsége ==
44. sor:
A legnagyobb sűrűsége valószínűleg egy [[neutroncsillag]]nak van. A [[fekete lyuk]]aknak, a központjukban található rendkívüli gravitáció miatt, az [[relativitáselmélet|általános relativitáselmélettel]] összhangban, nincs kiterjedésük, így a sűrűségüket nem értelmezzük.
 
A [[Föld]]ön található legsűrűbb természetes anyag az [[ozmium]], körülbelül 22 590  kg/m³.
 
Néhány anyag sűrűsége:
108. sor:
| Például [[levegő]] ||      1,2
|}
Az egyesített gáztörvényből a moláris tömeg <math>M=\frac{m R T}{p V}</math>. Behelyettesítve a sűrűség képletét ugyanez: <math>M=\frac {{\rho} R T}{p}</math>. Kifejezve a sűrűséget:<math>\rho=\frac {M p}{R T}</math> kapjuk, hogy átlagos nyomáson (101325&nbsp;Pa) és hőmérsékleten (293&nbsp;K) az ideális gáz sűrűsége a moláris tömegéből kiszámítható. A levegő moláris tömege 0,0289 &nbsp;kg/mol, az egyetemes gázállandó 8,3145 J/(mol×K). Sűrűsége így <math>\rho =\frac{0,0289\cdot 101325}{8,3145\cdot 293}\ \mbox{kg/m}^3=1,21\ \mbox{kg/m}^3</math>
{| border="0" cellpadding="1" cellspacing="0"
|colspan="2" align="center" | '''A levegő sűrűsége (''ρ'') bizonyos [[hőmérséklet]]eken
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sűrűség”