„Nagymarton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítás |
|||
3. sor:
| helyi név = Mattersburg
| kép = Mattersburg.jpg
| képaláírás = Nagymarton, háttérben a [[Fertő
| címer = Wappen Mattersburg.svg
| kerület = Nagymartoni járás
25. sor:
}}
'''Nagymarton''' ([[német nyelv|németül]] ''Mattersburg'', korábban ''Mattersdorf'', a 14. században ''Mertensdorf'') kis[[város]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Nagymartoni járás]] székhelye.
== Fekvése ==▼
[[Fájl:Mattersburg - Stadtplan (02).jpg|bélyegkép|balra|160px|Nagymarton utcatérképe]]▼
[[Kismarton]]tól 22 km-re délnyugatra, a [[Vulka]] partján fekszik, nyugatról a [[Rozália-hegység]], délről pedig a [[Soproni-hegység]] övezi. [[Tengerszint feletti magasság]]a 256 m.▼
== Nevének eredete ==
Nevét [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja a tartományi székhelytől, [[Kismarton]]tól különbözteti meg. A német nevek tagja ''Matters-'' (''Mattersdorf'', ma ''Mattersburg'') is Szent Mártonból származik.
▲== Fekvése ==
▲[[Fájl:Mattersburg - Stadtplan (02).jpg|bélyegkép|balra|160px|Nagymarton utcatérképe]]
▲[[Kismarton]]tól 22 km-re délnyugatra, a [[Vulka]] partján fekszik, nyugatról a [[Rozália-hegység]], délről pedig a [[Soproni-hegység]] övezi
== Története ==
[[Fájl:Mattersburg - Rathaus (01).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Városháza]]
A város környéke már az [[ókor]]ban lakott hely volt, területén [[rómaiak|római]] és [[longobárdok|longobárd]] sírok kerültek elő.
[[1202]]-ben ''"villa Martini"'' néven [[Imre magyar király|Imre király]] adománylevelében említik először. [[1314]]-ben ''"Villa Martini maior"'', [[1346]]-ban ''"Villa Nogmortun"'', [[1371]]-ben ''"Nogmarton"'', [[1434]]-ben ''"Oppidum Noghmarton"'' néven szerepel a korabeli forrásokban.<ref>
Nagymartonban már [[1345]]-ben tartottak országos vásárokat. A település Nagymartoni család egykori birtokközpontja, akik a városban bírt jogaikat 1434-ben a Molnáriakra ruházták át. [[1390]]-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt temploma, mely sokkal korábbi lehet, hiszen a települést nevét is a templom védőszentje után kapta.
Egykor vára és erődtemploma is volt, melyek [[1294]]-ben a németújvári viszály idején pusztultak el.
A várost [[1529]]-ben és [[1532]]-ben feldúlta a török. A [[17. század]]tól az [[Esterházy család]] birtoka volt. A 16. század közepén Sopronból jelentős számú zsidó telepedett le itt, a zsidónegyedet [[1644]]-ben említik először. [[1671]]-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] parancsára az összes nagymartoni zsidónak el kellett hagynia birtokait és amikor [[1678]]-ban visszatérhettek újra meg kellett vásárolniuk őket. A zsidó lakosság a későbbi zaklatások ellenére is megmaradt és a zsidó negyed 1903-ban végleg egyesült a város többi részével. [[1683]]-ban a Bécs ellen vonuló török pusztította el a települést. [[1713]]-ban pestisjárvány, [[1774]]-ben és [[1856]]-ban nagy tűzvészek pusztítottak.
[[Fájl:Mattersburg - Talviadukt der Mattersburger Bahn (01).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Viadukt]]
A 19. században keménycserépüzem működött itt, amelyet Ziegler János alapított [[1815]]-ben vagy [[1818]]-ban. Kissé sárgás szinezetű edényei a bécsi porcelángyár klasszicista stílusát követték. [[1847]]-ben megnyílt a Bécsújhely-Nagymarton vasútvonal, mely fejlődésén nagyot lendített. Itt a Vulka völgyében 250 m hosszú vasúti viadukt is épült, mely egyik látványossága lett a városnak.
[[Fényes Elek]] szerint ''" Nagymarton, németűl, Mattersdorf, német m. v. Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 2 mfd., 3000 kath., 1500 zsidó lak., paroch. templommal, synagógával. Dombos határában van 2099 h. szántóföld, 138 h. rét, 170 h. legelő, 437 h. szőlőhegy, és 1474 h. erdő. Földje sokféle, egészben közép termékenységű, s búza, rozs, árpa, zab és burgonya vettetik. A gyümölcstermesztés csak most kezd éledni. Erdeje részint fenyőfákból áll. F. u. h. Eszterházy Pál."''
[[Fájl:Mattersburg - Jüdischer Friedhof (01).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Zsidó temető, háttérben a Szent Márton római katolikus plébániatemplom]]
[[1898]]-ban a város hivatalosan is a Nagymarton nevet kapta. [[1910]]-ben 3772 lakosából 3359 [[németek|német]] és 358 [[magyarok|magyar]] volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Nagymartoni járás]]ának székhelye volt. [[1918]]. [[november 22.|november 22]]-től [[november 24.|november 24]]-ig állt fenn Nagymarton székhellyel a [[Hiénc Köztársaság]]. [[1921]]-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1921-től Mattersdorf, 1924-ben pedig Mattersburg lett a hivatalos neve. A település [[1926]]. [[július 1.|július 1-jén]] kapott városi rangot. [[1938]]-ban összes zsidó lakosát elhurcolták, a város polgármestere a zsinagógára fehér zászlót tűzött ki annak jeléül, hogy Nagymarton zsidómentes város. [[1939]]-ben a szomszédos Borbolyát hozzácsatolták. A [[második világháború]]ban 194 lakos esett el és tünt el, 8 lakost bombák öltek meg, 20 lakossal a harcok során végeztek és mintegy száz zsidó pusztult el koncentrációs táborokban. A megszálló csapatok nyomán tífusz is pusztított.
67 ⟶ 73 sor:
== Híres emberek ==
* Itt született [[1757]]. [[február 3.|február 3-án]] [[Kitaibel Pál]] botanikus
* Itt született [[1768]]-ban [[Johann Berger]] császári–királyi táborszernagy
* Itt született [[1830]]-ban [[Hoffmann Pál (jogász)|Hoffmann Pál]] jogtudós, egyetemi tanár.
== Jegyzetek ==▼
{{jegyzetek}}
== Források ==▼
== További információk ==
{{commonskat|Mattersburg}}
* [http://www.mattersburg.gv.at/ Hivatalos
* [http://jupiter.elte.hu/nagymartonte/nagymarton.htm A nagymartoni templom a magyar várak honlapján]
* [http://lexikon.katolikus.hu/N/Nagymarton.html Magyar katolikus lexikon]
78 ⟶ 91 sor:
* [http://www.svm.at/ Az SV Mattersburg honlapja]
{{Nagymartoni járás}}▼
▲== Források ==
▲** {{Művlex}}
▲== Jegyzetek ==
▲{{Nagymartoni járás}}
[[Kategória:Nagymarton| ]]
[[Kategória:Burgenland települései]]
| |||