Főmenü megnyitása

Módosítások

a többi sincs kurziválva
E félig-meddig reguláris vörös osztagok (a Lenin-fiúk csak egy volt ezek közül, de Csernyékkel együtt a leghírhedtebb) tevékenysége miatt – az új rend vélt vagy valós ellenségeivel szemben alkalmazott szervezett erőszak tekintetében – a [[Forradalmi Kormányzótanács]] megosztott volt. A szociáldemokrata politikusok nagy részében ezek az intézkedések kezdettől fogva félelmet ébresztettek és még Kun Béla is attól tartott, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás. Végül április végén – főleg a szociáldemokraták hatására – minden „politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat” lefegyverzése mellett döntöttek:<ref name="Konok">{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00900/00995/00023/pdf/konokp10-3.pdf|title=Konok Péter: Az erôszak kérdései 1919–1920-ban, 76-77. oldal|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref><ref name="Elitelo nyilatkozat">{{cite web|url=http://www.szombat.org/politika/4367-zsidok-a-tanacskoztarsasagban|title=Komoróczy Géza: Zsidók a Tanácsköztársaságban, Szobat.org, 2012. február 8.|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
 
{{idézet 2|''A törvények és rendeletek ellenére végrehajtott ítéletek és elsősorban azok a minősíthetetlen gyilkosságok, amelyeket egyesek, vagy a kormánytól nem engedélyezett, sem a hadsereghez, sem a Vörös őrséghez nem tartozó szabadcsapatok vagy önkényeskedők követtek el: bűnös cselekmények voltak elsősorban a forradalom törvényei ellen, ezek a forradalom tisztaságát mocskolták be, ezekért a forradalom és forradalmárok felelősséget nem vállalnak.''| [[Böhm Vilmos]], a tanácskormány hadügyi népbiztosa}}
 
Ennek ellenére Szamuely még május 3-án is folytatta Szolnokon a terrort. A 16 éves Mellinger Edét például azért végezte ki, mert édesapja kivégzése után ezt mondta neki: „maga nem bíró, hanem vadállat!”<ref name="Szolnok">{{cite web|url=http://vfek.vfmk.hu/00000124/001.html|title=Tiszai Lajos: Szolnokország, 2001, ISBN 963 0 56 19 4|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
29 134

szerkesztés