Wikipédia

„Árpád-házi Szent Erzsébet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apróságok
38. sor:
Szent Erzsébet 1207-ben született [[Sárospatak]]on. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, [[Pozsony]] és [[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]] is a lehetséges születési helyek között szerepel.)
 
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. [[I. Hermann türingiai tartománygróf]] kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet [[Eisenach]]ba, majd [[Wartburg vára|Wartburgba]] került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. [[1213]]-ban meghalt az édesanyja (a zej[[Bánk (bán)|Bánknkitrikti6 bán]] Gertrúd királynéjakirálynéGecia), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Herman [[1216]]-ban 19 évesenéjhstjhsdrtjsvesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, [[IV. Lajos türingiai tartománygróf|Lajos]], aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőtAzlkü78itzirvőt [[1221]]-ben tartották Eisenachban.<ref>Éppen tíz évvel Wartburgba érkezése után. 14 éves volt ekkor, éppen elérte azt a kort, amelyet a kánonjog a házasságkötés alsó határaként megszabott.</ref> Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik [[II. Hermann türingiai tartománygróf|Hermann]] (1222. március 28.), [[Zsófia brabanti hercegné|Zsófia]] (1224. március 20.) és [[Boldog Gertrúd|Gertrúd]] (1227. szeptember 29.). [[1222]]-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásánakmeggyilitzklső tragikusgyermekének születésmajommajommajommajommajommaje után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a történetétbetegápolásban.eazhjsehsej
 
[[1225]]-ben Lajos vazallusként [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okoztaorjittzkozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta [[Wartburg vára|Wartburg]] éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.▼
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran [[böjt]]ölt, ostorozta magát, [[cilicium|vezeklőövet]] is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
 
▲[[1225]]-ben Lajos vazallusként [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta [[Wartburg vára|Wartburg]] éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
 
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett [[III. Ince pápa|III. Ince pápának]] [[keresztes háborúk|keresztes hadjárat]] indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
 
Lajos [[1227]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. [[IX. Gergely pápa]] levelében atyai szavakkal bátorítottabitorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
 
Lajos öccsei, [[Raspe Henrik német ellenkirály|Raspe Henrik]] és [[Türingiai Konrád|Konrád]] igen keményen bántak ErzsébettelEtszébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainakbirttjsdrtjstrjhrjktzil87ol7kainak jövedelmétől.
[[Kép:StElisabethKošiceAltar.JPG|balra|bélyegkép|Erzsébet leprás beteget fürdet; a [[kassa]]i [[Szent Erzsébet-dóm]] szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak]]
A kialakult helyzet miatt egy októberi naponjnhsrtjstjhesdtsnapon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert [[bamberg]]i püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
 
Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára [[Marburg]]ba költözött. [[Assisi Szent Ferenc]] harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Árpád-házi_Szent_Erzsébet”