„Kainozoikumi eljegesedés” változatai közötti eltérés

2,58 millió évvel ezelőtt, a [[pleisztocén]] kor kezdetén a globális lehűlés felerősödött, aminek következtében az [[arktisz]]i állandó és összefüggő jégtakaró is kialakult. Mivel az erőteljesebb lehűlés kezdetét tették meg a [[negyedidőszak]] kezdetének, az egész eljegesedésre gyakran hivatkoznak '''negyedidőszaki eljegesedés''' néven. Ez a körülbelül 2,5 millió éves határ a [[pliocén]] és [[pleisztocén]] határa, míg az utolsó nagyobb [[glaciális]] vége a [[holocén]] kezdetét jelenti. A pleisztocén–pliocén-határt eredetileg {{szám|600000|évvel}} ezelőttre tették, majd kiderült, hogy a jeges periódus jóval korábban kezdődött, és ezzel a határ is átvándorolt először 2, majd 2,5 millió évvel ezelőttre. Ma már olyan elképzelés is van, miszerint inkább a 3 millió éves időtartamnál kellene a pleisztocénnek kezdődnikezdődnie.

Európában 2,4 millió évvel ezelőtt kezdett fogyatkozni a szubtrópusi növényzet. Az ekkor kezdődő ''[[Biber-glaciális]]'' rövid ideig tartott,: 2,1 millió évvel ezelőtt Európa éghajlata ismét a mainál jóval melegebbé vált, - ez a ''[[Biber–Duna-interglaciális]]''. Ettől kezdve máig tartó instabil, hol lehűlő, hol kissé melegedő éghajlat alakult ki.