„Bajcsy-Zsilinszky Endre” változatai közötti eltérés

 

A második fordulóban pártja, a Gömbös-féle fajvédő párt visszalépett az Egységes Párt javára, ő nem követte példáját. Amikor Gömbös 1928-ban feloszlatta a pártját és testületileg belépett az Egységes Pártba, Bajcsy - lapja főszerkesztőjeként - egy ideig pártokon kívül maradt, majd [[1930]]-ban megalapította a [[Nemzeti Radikális Párt]]ot. Az [[1931-es választások]]on már új pártja színeiben lett országgyűlési képviselő, a [[tarpa]]i választókerületben. Az 1931. évi országgyűlésen éles ellenzéki magatartásával tűnt ki. [[1932]]-től a ''[[Szabadság (hetilap)|Szabadság]]'' című nemzetiszocializmus-ellenes hetilap főszerkesztője volt.

 

Az [[1935-ös választások]]on a kormányzó [[Egységes Párt|Nemzeti Egység Pártja]] [[Kenyeres Miklós]]t indította vele szemben. Bajcsy-Zsilinszky a kormánypárti jelölttel szemben valóságos lejárató hadjáratot folytatott lapja, a ''Szabadság'' című hetilap hasábjain, amely az ''Előőrs'' jogutóda lett, s egyebek mellett kiderítette Kenyeresről, hogy [[zsidók|zsidó]] származású, s voltaképpen Kaufmann Mózesnek hívják. Mivel Kenyeres-Kaufman Miklós az elhangzott vádakra nem válaszolt, közokirathamisítás címen bűnvádi feljelentést tett, amelyben azzal vádolta, hogy a Kenyeres nevet jogtalanul használja. Ellenfele zsidó származására hivatkozva panaszt emelt az [[Országos Vitézi Szék]]nél, hogy ilyen jelölttel kell harcot vívnia, majd még abban az évben lemondott a vitézi rangjáról. A választás után Bajcsy-Zsilinszky Endre kisebbségben maradt hívei petícióval támadták meg a voksolást. Kenyeres-Kaufman névváltoztatásáról később kiderült, hogy legálisan történt, de az is, hogy ezt kihasználva trükközött az okmányaival, többek között az adófizetés elkerülése végett, amiért végül [[1938]]-ban mandátumától megfosztották és elítélték.