„Scitovszky János” változatai közötti eltérés

 

[[1850]] [[augusztus]]ában zsinatot tartatott, amelyen az egyházra vonatkozólag számos határozatot hoztak. [[1851]]-ben felszentelte az újonnan épített esztergomi hajóhidat. [[1853]]-ban visszavezette [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ba a Jézus-társasági atyákat és megnyitotta az itteni gimnáziumot. Ugyanebben az évben a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] megbízásából a hazai három főegyházmegye területén található összes férfikolostort körbelátogatta. Bíborossá történt kinevezésekor az esztergomi főkáptalan a cappa használatának jogát kapta a pápától. [[1854]]-ben Scitovszky a csillagkeresztes rendet kapta meg és a pápa kívánságára [[Róma|Rómába]] utazott és [[december 8.|december 8-áig]], a szeplőtelen fogantatás dogmájának kimondásáig, ott tartózkodott. [[1856]]-ban felszentelte az [[Esztergomi bazilika|esztergomi bazilikát]], melynek felépítésére 883 600 forintot adott. [[1857]]-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás a felterjesztettek a császárnak, sőt, mint - [[nádor]] hiányában - az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori [[belügyminiszter]] visszautasított. Az [[1860]]-ik év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van. [[1860]]. [[december 17.|december 17-én]] [[Esztergom vármegye]] [[örökös főispán]]jának iktatták be, mely alkalommal a vármegyét ismét visszaállította, s annak történelmi s jövendőbeli működése alapjául az [[1848]].-ik évi viszonyokat határozta meg. [[1861]]. [[augusztus 22.|augusztus 22-én]] királyi leirattal az országgyűlés feloszlott és röviddel utána a kormány a vármegyéket az újoncjutalék kiállítására felszólította. Scitovszky mint esztergomi főispán, válaszában kijelentette, hogy a megyei hatóság hivatalnokait erre nem kötelezheti, ajánlotta e célból az országgyűlés újbóli összehívását, addig pedig az adóilleték és újoncilletékek felfüggesztését, a válasz végén kijelentette, hogy ezeket kötelességének ismertette a kormánnyal. [[Pécs]]ett a tanítóképzőt maga tartotta fenn, ő fizette a tanárokat, az ifjak közül 10-12 szegényebbet élelemmel és pénzzel segélyezett. A pécsi egyházmegye csaknem minden nagyobb városában új tanintézeteket alapított. [[1827]]-ben ilyen célokra két és fél millió forintot adott ki, melyből 253 462 forint egyházi, 58 245 forint oktatásügyi célokra, 140 064 forint szegény templomok és plébániák támogatására, 296 064 forint iskolák és tanítók segélyezésére, 630 000 forint jótékony célú intézetek támogatására és 883 600 forint az [[esztergomi bazilika]] befejezésére lett fordítva. Végrendeletében tekintélyes (600 000 forint) magánvagyonát 8 részre osztotta, amelyből egy részt a [[Ószeminárium|papnevelő intézetnek]], egy részt az apácáknak, egy részt jótékony célokra, a többi öt részt pedig rokonai között rendelte felosztani.

 

== Irodalmi munkássága ==

* ''Nagyböjti egyházi beszédek'' ([[Rozsnyó]], 1837), ugyanez szlovák nyelven ([[Szakolca]], 1838);

* Számos egyházi beszéd, körlevél

 

* [[Püspöki palota (Pécs)]]